3Móz 14,34-35
„… a ti birtokotokban lévő föld valamelyik házára poklosságot bocsátok: akkor menjen el az, akié a ház, és jelentse meg a papnak, mondván: Mint a poklosság, olyan mutatkozik nálam a házban.”
A mai napra kijelölt igerész folytán is láthatjuk, Isten nem csak a zsidó ember kultuszi életét és annak tisztaságát tartotta fontosnak, de a mindennapi, a hétköznapi élet rendjén is vigyázni kívánta népét. Amikor a ház poklosságáról olvasunk, azonnal penészes és salétromos falak jutnak eszünkbe, ádáz küzdelmünk a folytó, egészségtelen levegőjű szobákkal. Ma már tudjuk, légzőszervi elégtelenség alakulhat ki, ha huzamosabb ideig ilyen környezetben élünk. Milyen hatalmas az az isteni szeretet, amely a Leviticusban megmutatkozik: Isten lépéseket tesz népe egészsége érdekében. Tudjuk, több törvény is ezt a célt szolgálja, de ez az aprólékosság a szülői gondoskodást idézi fel.
Halljuk meg úgy is ezt a mai igét, mint amely feladatot tartogat nekünk az új napon. A híradós közvetítésekből megismert bajbajutottakat, az árvíz károsultjait, akiknek már nincs háza, vigyük imáinkban Istenünk elé. És nem csak az anyaországi, de a világon szükséget szenvedő, hajléktalanná vált milliókért is könyörögjünk, mert Urunk ránk bízta őket!
És legyen úgy is „program-igévé” az idézett nyolc vers, hogy felkeressük azokat a házakat, melyben „poklosság” van. Nem biztos, hogy bekopognak: tiszteletes, baj van. Lehet magukban örlődnek, befelé nyelik a könnyeket családok, életek, de várnak minket. Induljunk Jézus Krisztus nevével és igéjével, és vigyük el a gyógyulást, a tisztulást, a megoldást református családjaink életébe.
Ámen
Varga Botond
Láncos slp.