„Mert nem a törvény által adatott az ígéret Ábrahámnak vagy az ő magvának, hogy e világnak örököse lesz, hanem a hitnek igazsága által.”- (Róma 4,13)
Mi történik akkor, amikor elfogy a remény, és úgy tűnik, nincs mire építeni? Pál apostol ebben az igében arra mutat rá, hogy az ember élete végső soron nem a saját teljesítményén, hanem Isten ígéretén áll vagy bukik, és ezt Ábrahám példáján keresztül teszi érthetővé. Az ember hajlamos azt gondolni, hogy Isten elfogadása attól függ, mennyire jó, mennyire vallásos vagy erkölcsös, mintha egy mérlegen mérné a tetteinket. Pál azonban világossá teszi, hogy Isten ígérete nem a törvényen alapul, mert a törvény csak megmutatja a bűnt, de nem tud megszabadítani tőle. Éppen ezért az ígéret kegyelemből van, ajándék, amely nem attól függ, mit tettünk, hanem attól, hogy Isten hűséges. Ez megnyugtató igazság: nem kell kiérdemelnünk Isten szeretetét, mert az nem rajtunk múlik.
Amikor ezt megértjük, egészen másként kezdünk Ábrahám hitére tekinteni, aki akkor is bízott Istenben, amikor minden ellene szólt. Isten azt ígérte Ábrahámnak, hogy nagy néppé teszi, fia fog születni. Emberileg nézve azonban nem volt oka reménykedni ebben, hiszen már idős volt, mégis hitt, mert nem a körülményeire nézett, hanem Isten szavára. A hit lényege itt válik világossá: nem önmagunkban bízunk, hanem abban az Istenben, aki életet ad ott is, ahol már nincs élet, és aki a lehetetlent is valósággá tudja tenni.
Ez az üzenet azonban nem csak Ábrahámról szól, hanem rólunk is. Mi is ugyanígy hit által igazulunk meg, amikor abban az Istenben bízunk, aki feltámasztotta Jézus Krisztust a halálból. A hit tehát nem egy általános vallásos érzés, hanem konkrét bizalom abban, hogy Jézus meghalt a bűneinkért és feltámadt, hogy új életet adjon nekünk.
Ezért amikor ma a saját életünkre nézünk, és talán bizonytalanságot, nehézséget vagy kilátástalanságot látunk, ugyanaz a lehetőség áll előttünk: nem a körülményeinkre kell építenünk, hanem Isten ígéretére. És ha így teszünk, akkor a remény nem tűnik el, mert Isten ma is ugyanaz, aki volt: hűséges, élő, és képes arra, hogy beteljesítse mindazt, amit megígért. Ámen.
Maior Ildikó,
Szamos-negyed