„Amikor megérkeztek, összehívták a gyülekezetet, és elbeszélték, milyen nagy dolgokat tett velük Isten, és hogy a pogányoknak kaput nyitott a hitre.” (ApCsel 14,27)
Pál az ügybuzgó és Barnabás a lelkigondozó megérkeznek missziós útjukról. Nagyon jól kiegészítik egymást a munkában, mind a kettőnek más-más tálentuma van, amit az Úr használ, mégsem saját maguktól vannak elszállva, hálásak az Istennek, hogy használta őket.
Összejött a gyülekezet hálát adni. Mi miért gyűltünk össze tegnap? Volt-e a szívünkben hála? Miket beszéltünk a templom előtt? Csak panaszkodtunk és nem baj, ha kiöntöttük a szívünket, vagy beszéltünk Isten csodálatos voltáról is és arról, milyen dolgot tett velünk és általunk?
Isten kapukat nyitó Isten. A régi autókról mondták azt: hogyha becsukod az egyik ajtót, kinyílik egy másik. De nemcsak az autókra igaz ez, hanem Isten vezetésére is. Ne ijedjünk meg tőle, Isten ad új lehetőségeket és ott lesz velünk, hogy általunk legyen áldása a világnak. Ámen!
Rácz Ervin,
Szigetlanka