„Péter így szólt hozzá: Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj!” – (ApCsel 3,6)
Ez az igevers az egyik legszebb példája annak, hogyan működik Isten ereje a hívőkön keresztül. A templom kapujában ülő bénát sokan látták nap mint nap, de senki sem tudott segíteni rajta, legfeljebb néhány dénárral. Péter és János azonban mást hoztak: nem anyagi javakat, hanem Jézus Krisztus hatalmát.
Péter szavai egyszerre alázatosak és hatalmasak. Őszintén kimondja: „ezüstöm és aranyam nincsen”, elismeri, hogy emberileg szegény. De nem áll meg itt. Mert amit birtokol, az felbecsülhetetlen: az élő Krisztust, aki gyógyít, újjáteremt és felemel. A tanítvány nem a maga nevében szól, hanem Jézus nevében, s ebben rejlik az igazi erő.
Sokszor mi is úgy érezzük, nincs mit adnunk másoknak. Nincs elég időnk, pénzünk vagy tudásunk. Isten azonban nem azt kéri, amid nincs, hanem amid van. Ha hittel és engedelmességgel odanyújtjuk, Ő csodát tehet általa. Egy bátorító szó, egy imádság, egy segítő kéz is lehet az Ő eszköze a gyógyulásra.
A történet üzenete ma is él: nem az anyagiak, hanem Jézus neve az, ami felemel. Merjünk tehát bátran adni abból, amit Krisztusban kaptunk, mert az Ő nevében ma is megtörténhet a csoda. Ámen.
Gáti Tibor Levente,
Kisbábony