,,…De az Úr erre megkérdezte tőle: Mi van a kezedben? Egy bot – felelte. Dobd a földre! – mondta az Úr. Amikor a földre dobta, az kígyóvá változott, Mózes pedig elfutott előle. Az Úr azonban ezt mondta Mózesnek: Nyújtsd ki a kezedet, és ragadd meg a farkánál! Mózes kinyújtotta a kezét, és megmarkolta, az pedig a markában bottá változott… Majd pedig ezt mondta neki az Úr: Dugd be a kezedet a ruhád alá! Ő bedugta a kezét a ruhája alá, és amikor kihúzta, hófehér volt a keze a poklosságtól. Ezután pedig azt mondta: Dugd vissza a kezedet a ruhád alá! Visszadugta a kezét a ruhája alá, és amikor kihúzta a ruhája alól, ismét olyan volt, mint testének többi része… De ő azt felelte: Kérlek, Uram! Küldj mást, akit küldeni tudsz! Ekkor az Úr haragra gerjedt Mózes ellen, és azt mondta: Van neked egy testvéred, a lévita Áron. Tudom, hogy ő jól tud beszélni…Ezt a botot pedig te vedd a kezedbe, és mutasd be vele a jeleket!” – (2 Mózes 4,2-5;6-7;13-15)
Mózes második könyvének az eleje izgalmas történeteket vázol fel számunkra. Körvonalazódik bennünk az, hogy Isten milyen csodálatosan készíti elő népének a szabadítását. Kicsiny lépésekkel kezdődik a nagy megmentés. Megszületik Mózes, Isten gondviselése által megmenekül a haláltól, megkapja a legjobb kiképzést az egyiptomi fáraó udvarában. Mikor felcseperedett és érett férfivé vált, egy gyilkosság miatt menekülnie kellett. Reményvesztett és menekült állapotában Isten megtalálja és elhívja, feladattal bízza meg. 2Mózes 3,10-ben azt olvassuk: Most azért eredj, elküldelek téged a Fáraóhoz és hozd ki az én népemet, Izráel fiait Egyiptomból.
Az elhívás és a feladat közlése után, Mózesben megfogalmazódnak a hogyan kérdések. Hogy akarja ezt az Isten véghezvinni? Hogy fog majd a nép hinni neki? Hogy fogja őket rávenni, hogy csatlakozzanak hozzá? Hogy fogja a fáraó elbocsátani a népet? Hogy fogják elhinni, hogy az Isten megjelent neki? A sok HOGY kérdések után, jönnek a csodák is, melyek megerősítik őt küldetésében. Első alkalommal Mózes szemtanúja lesz annak, hogy a bot kígyóvá változik, aztán pedig újból bottá. Második alkalommal tapasztalja, hogy Isten leprás betegséggel sújtja a kezét, de aztán meg is gyógyítja, és Istennek a harmadik csodája is megvalósul előtte, amikor a saját szemével látja azt, hogy a kiontott víz vérré változik. Ennek következtében Mózes hisz, de beszédhibájára hivatkozva, megpróbál újból Isten feladatától menekülni. Az Isten azonban itt is csodálatosan cselekszik, szolgatársat rendel mellé, aki majd segíti a munkában.
A mai igének tehát a fő üzenete és gondolata az, hogy engedjük meg az Istennek, hogy bennünket felhasználjon az ő tervének a kivitelezésében. Mert aki elhív, és feladattal bíz meg, fel is készít, és az majd az ő áldását is adja a munkánkra. Ne a kibúvókat keressük, hanem az Istent, aki felkínálja megoldását mindannyiunk számára.
Maior Erneszt Dániel,
Szamos-negyed