Áldott alkalomban volt része a Pusztadaróci Református Egyházközségnek 2025. május második hétvégéjén, amikor a Sárospataki Református Kollégium kéttannyelvű osztályának diákjai látogattak el a gyülekezetbe. A Sárospataki Kollégium, mely 1531-es alapítása óta a magyar református oktatás és műveltség egyik fellegvára, történelme során számos jeles tudóst, lelkészt és közéleti személyiséget nevelt. Az innen érkező fiatalok jelenléte különleges lelki és közösségi élményt hozott a pusztadaróci hívek számára.
A csoportot Dienes Orsolya osztályfőnök kísérte, valamint két további tanár is jelen volt a program során. A diákok pénteken érkeztek meg a Szatmári Református Egyházmegye tulajdonában lévő nagytarnai táborhelyre, ahol két éjszakát töltöttek el. A szombati napon a megye központját fedezték fel, megtekintették a történelmi jelentőségű épületeket, majd pihenésképpen az Aqua Parkban töltődhettek fel.
A vasárnapi istentiszteleten a Pusztadaróci Református templomban közösen emelhettük fel szívünket Istenhez. Az igehirdetést Kovács Zsuzsanna Tünde lelkipásztor végezte a Máté evangéliuma 13. fejezete (24–30, 36–43) alapján. Az igehirdetés központi gondolata Jézus példázata volt a búzáról és a konkolyról, amely mély lelki tanítást hordoz: Jézus példázatai nem kész válaszokat adnak, hanem az Istennel való mélyebb gondolkodásra és keresésre hívnak. A példázat rávilágít arra, hogy a világban a jó és a rossz gyakran együtt van jelen, olykor szétválaszthatatlanul. A gonosz nem Istentől származik, hanem az ellenségtől, aki csendben és alattomosan igyekszik zavart kelteni életünkben. Isten türelme minden ember számára lehetőséget kínál a növekedésre és a megtérésre. Az ítélet kizárólag Isten hatásköre, aki ismeri a szívek mélyét, így nekünk nem ítélkeznünk kell, hanem a saját életünk gyümölcstermésére figyelnünk.
Az igehirdetés után a Sárospataki Református Kollégium diákjai vették át a szolgálatot. Rövid bemutatót tartottak iskolájukról, majd versekkel és énekekkel gazdagították az istentiszteletet. Szolgálatuk hitet tükrözött, és örömöt vitt a gyülekezet tagjai közé.
A lelkipásztor bátorító szavakkal fordult a fiatalok felé, arra buzdítva őket, hogy maradjanak meg a nyitottságban, a szolgálatkészségben, és kérte Isten áldását életükre és tanulmányaikra.
Az együttlét valóban Isten jelenlétében, áldott légkörben telt, megerősítve mindannyiunk hitét, közösségünket és elköteleződésünket Krisztus követésére.
