,,Kijöttek az ördögök az emberből, és belementek a disznókba. A nyáj a meredekről a tóba rohant, és belefulladt. A pásztorok a történtek láttára elfutottak, és elvitték a hírt a városba és a környékre. Az emberek erre kijöttek, hogy lássák, mi történt. Amint odaértek, megdöbbenve látták, hogy felöltözve és ép elmével ül Jézus lábánál az az ember, akiből kimentek az ördögök. Akik látták, elbeszélték nekik, hogyan szabadult meg a megszállott. Ekkor Gadara vidékének egész népe kérte őt, hogy menjen el tőlük, mert nagy félelem lett úrrá rajtuk. Jézus ekkor hajóra szállt, és visszatért. Az az ember pedig, akiből kimentek az ördögök, arra kérte, hogy vele maradhasson. De Jézus elküldte, ezt mondva neki: Térj haza, és beszéld el, mit tett veled az Isten. Ő pedig elment, és hirdette az egész városban, hogy milyen nagy jót tett vele Jézus” – (Lukács 8,32-39)
Sok érdekes dolog tűnik fel előttünk a gadarai megszállott történetében, mindamellett, hogy előttünk áll egy emberileg reménytelen, megszállott ember, akit kiközösítettek, aki már a társadalom számára is veszélyt jelentett.
De az igazi nagy fájdalom, hogy a gadarai megszállott mellett ott látjuk a megszállott gadaraiakat. Meggyógyult egy barátjuk, és ők még is az elpusztult disznónyájat sajnálják inkább, mint sem hálát adtak volna és örvendeztek volna a meggyógyulttal együtt.
Szomorú amikor egy emberi életnél többet érnek a „disznók”. De ha a mai világunkban is szétnézünk, nem állunk olyan messze attól, hogy többet érnek a „disznók”, amikor többet ér a kincs, a vagyon, az érdek, a „még többet” haszonelvűsége, valamint a profit, mint az ember. És látjátok, ez az igazi megszállottság. Ez az igazi szívfájdalom. Mert ki is itt a megszállott valójában?
Nem csak az, akin látszott az ő nyomorúsága, akit félelmükben láncokkal is megkötöztek, hanem azok is akik evilági, emberi mérték szerint „normálisnak” tűnnek. Tegyük fel magunkban a kérdést, milyen lélek van bennünk, milyen lélek vezet bennünket?!
Az Isten Lelke, aki az Úr Jézus Krisztus dicséri, vagy pedig gonosz erők megszállottjai lettünk mi is? Vigyázzunk, hogy semmi se szennyezhesse be életünk, gondolkodásunk, lelkünk tisztaságát, hanem próbáljunk Krisztus hű szolgái maradni. Ámen.
Dohi Wilhelm Arnold,
Szamosdob