„És ezek után láttam, íme, egy nyitott ajtó volt a mennyben…” – (Jelenések 4, 1a)
János apostol azt látja, hogy nyitva van a menny ajtaja. A bűnös, elesett ember számára ez az ajtó egykor nagyon régen bezárult. Az Isten iránt engedetlen első emberpár kiűzetett a paradicsomból és oda vissza többé nem mehetett. Isten azonban megszánta a bukott embert és elküldte érte a világba egyszülött Fiát, az Úr Jézus Krisztust azért, hogy valaki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Krisztus a kulcs a mennyország visszaszerzéséhez, miatta van nyitva újra a menny ajtaja!
Micsoda lehetőség ez a tékozló fiak számára! Neked és nekem, testvérem, hisz mi mindannyian így születünk erre a világra, és ha az Úr nem adná ezt a páratlan lehetőséget a Hozzá való visszataláláshoz, akkor maradnák abban a szomorú, reménytelen állapotban, menthetetlenül. De Ő ezt nem akarja, mert drágák vagyunk számára, szeret minket kimondhatatlanul, és mindent megtesz azért, hogy senki el ne vesszen, hanem beléphessen azon a bizonyos ajtón. A Király, aki a menyegzőt szerezte, ezzel az üzenettel küldi ki szolgáit ebbe a világba, hogy minden kész, jertek el a menyegzőre (Mt 22, 4). Isten mindent elkészített számunkra, nem rajta múlik, hogy igent mondunk a meghívásra és elmegyünk, csak rajtunk.
Ám ez nem ilyen egyszerű, ugyanis e világ fejedelme sokszor kínál nekünk evilági dicsőséget, mint a mi Urunknak, amikor megkísértette, és ez vonzó lehet számunkra különösen akkor, ha arra gondolunk, hogy Jézus azt mondta egykor az övéinek: e világon nyomorúságotok lesz. Igen, nem könnyű keresztyénnek lenni, sok nehézséggel, lemondással jár, tudjuk. De milyen jó, hogy Jézus azzal folytatta az előbbi gondolatot: de bízzatok, mert én meggyőztem a világot (János 16,33). Azt is mondta, hogy sok nyomorúságon át vezet a mi utunk az Isten országába (ApCsel 14, 22).
De a lényeg az, hogy Jézus Krisztus nem hagy magunkra, velünk lesz a világ végéig, ezt ígérte, és ezt úgy tudta megvalósítani, hogy mennybemenetele után elküldte nekünk a Szentlelket. Ma pünkösd van, és Isten Lelkét ünnepeljük, aki erőt ad nekünk, bátorít, ha csüggednénk, és mindig ébren tartja bennünk a gondolatot: nyitva van az ajtó számunkra a mennyben! Ámen.
Szilágyi Balázs,
Szatmár-Láncos