(Máté 23, 27)
Böjt időszakában az Ige arra tanít, hogy a képmutatás sehova sem vezet. A böjt Istennek tetsző dolog kell, hogy legyen. Vajon Istennek tetszik az, hogy kifelé azt mutatjuk, hogy mi böjtölünk, megvonunk magunktól dolgokat, belül pedig folytatjuk a gyűlölködést, sunyiságot? Isten mindent lát, a szívünk gondolatait is.
“Jaj néktek!” Itt nem fenyeget Jézus, hanem kifejezetten sajnálja a farizeusokat. Mert látja a szívüket, látja a halott lelküket és megesik rajtuk a szíve. Nem könnyű dolog ám szerepet játszani. Nagyon sok energiát felemészt a képmutató azzal, hogy megjátssza magát. Sok ember fáradságának ez az oka: művigyor, álszenteskedés, virtuális (képmutató) keresztyénség. Bele lehet ebbe pusztúlni.
Milyen jó is lenne: lázán, őszintén, mindent szívből csinálni.
Persze tudom! Egy ilyen világban, ahol farkastörvények uralkodnak, nem könnyű őszintének lenni. Én mégis arra biztatlak: játszd az életet nyílt lapokkal. Jézus is ezt tette és nyert ott a Golgotán. Akarsz a győzteshez tartozni?
Ámen!
Rácz Ervin,
Erdőd