„Azért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál? Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy perccel is?” (Mt. 6,25-27)
Az élet nehézségei sokszor abba a kísértésbe sodorják az embert, hogy naponta aggódnak. Miből lezs kifizetve a téli számla? Miből lesz gyógyszer vásárolva? Mindezek biztosítása után kerül még étel azt asztalra? Az élet fenntartásához szükséges dolgok biztosítása bizony aggodalmat kelt. Jézus rámutat arra, hogy magának az életnek biztosításában ha Jézusra bízzuk magunkat, akkor miért ne tudnánk ezt tenni a kisebbekben, a megélhetés gondjaiban is. A természet arra figyelmeztet, hogy az aggodalmaskodás felesleges dolog, hiszen a növényeket és az állatokat Isten bőségesen táplálja, pedig a teremtett világban az emberhez képest mindezek kisebbek. Isten a teremtés koronájaként alkotott emberről gondot visel, drágák vagyunk számára és gondviselő kezért soha nem veszi le rólunk. Nekünk vállalnunk kell ezt az Istentől kapott életformát, hallgatni biztatására, amely józanságot ad, hitbeli alapot, amelyen állva az Isten szerinti jót sugározzuk ki a világba. Ámen.
Ilonczai Zsombor,
Szárazberek