Az Úr az!

„Amikor már reggel lett, megállt Jézus a parton, a tanítványok azonban nem tudták, hogy Jézus az.” (Ján.21.4)

János evangélista szerint harmadik alkalommal jelent meg Krisztus feltámadása után a tanítványok között. Harmadik alkalommal fel sem ismerik a Feltámadottat. Az első húsvét feltételezett öröme felszívódott a hajnali harmattal, az üresen maradt sír mellett így üresebben maradtak a szívek is. Mekkora ellentét, a Mindenható a legcsodálatosabb örömforrást ajándékozza az embernek, és az, szomjazik a forrás vizénél.

Péter egyik álmatlan éjszakáját, bár tudatában van, hogy eredménytelenül fáradozik, megterheli a hiábavalóság idegőrlő valóságával. Pótcselekszik. Hét tanítvány együtt a Tibériás tengeren meddő munkában kergetik az időt. Ők azok, akik elhagytak mindent Jézus hívására, és most mindent elkövetnek, hogy visszamentsenek valamit az elveszendőből. A többi tanítványról ennyit sem tudunk. Elképzelhető, hogy ők is keresik önmagukat és próbálják visszailleszteni sorsukat a tömegbe, az arctalanító sokaságba. Isten ellenségei is összeszámolhatták vélt dicsőségük koszorújának hervatag szirmait. Ennyi idő is elegendő, hogy az önhitt ember megerősödjön önnön hazugságában, hogy megváltoztatta a világot.

A történelem fura változatokban, másolatokban tárja elénk az ehhez hasonló történéseket. Groteszk emlékem van egy friss ateistáról, aki végig tékozolta életét, de egy számára kedvező pillanatban hatalom-közelbe került. Egyik népgyűlésen azt találta mondani, hogy már az időjárást is ők vezérlik, de esőt még nem adnak, mert bizonytalan még annak elállítása. Éppen földjüktől megfosztott emberek hallgatták a nyögdécselve akadozó szöveget, de megszólalni sem lehetett, mert Pilátus késői fegyveresei felsorakozva várták a parancsot. Szomorúan kellett végighallatnom édesapám lelkészhivatalának egyetlen fűtött helységében, annak a lelkésznek a meghurcolás-történetét, aki a reggeli vonattal érkezett Szamosújvárról. Hallhattam a törvényőreinek hamisságáról… az egyházi főemberek gerinctelenségéről.

Nem kell a múltban maradni. Heródes újkori pribékjei, ha kell automata golyószóróval, ha kell, gumilövedékkel tartanak önbíráskodó, saját ízlés szerinti fegyelmet. Sajnos, ma az ártatlanságvélelmének elhibázott értelmezése szerint többet szenved az áldozat, sérül a becsület, vérzik az igazság. Az egymás tiszteletének félreértelmezésében sebzik az egészségest, felmentik a gyilkost, a tolvaj szabadlábon szedi következő áldozatát. A föld gyakran volt az emberiség embertelen helye, az önmaga arcát ajándékozó Isten arcátlan megcsúfolásának színtere.

Mindenek ellenére Krisztus Jézus ott áll a tenger partján! A sikertelenség helyére érkezik. Az elkeseredett embereknek megjelenik. Az eredménytelenségben megkérdezi őket, van-e a kenyér mellé valóból. Neki van kenyere, amit szívesen megoszt és kiegészít a tanítványok szerzeményével. Ők heten fájdalmas beletörődöttséggel szólnak a kudarcról. Szabadítójuk tanácsára másik oldalra is bevetik a hálót. Engedelmeskednek a lehetetlennek tűnő helyzetben, teljesítik a tanácsot. Istennek engedelmeskedni most is azt jelenti, hogy hét tanítványnak, hét gyülekezetnek, hét diakónusnak, vagy ahol ketten vagy hárman együtt vannak az Ő nevében minden lehetséges.

Sokszor hallottam már, hogy az egyház üres ígérete az, amikor nehéz helyzetekben Isten mindent megoldó hatalmára hivatkozik. Ennek a csalódásnak oka lehet az ember tudatlan váradalma. A mindent megoldó hatalmat fel kell ismerni és meg kell szólítani, ahhoz, hogy felfedezhető legyen Isten felénk elinduló szeretete, ugyanakkor az ember elindulásának lehetősége a Kegyelem Ura felé. Isten elindult felénk, mi hol vagyunk?

Történetünkben János az, aki felismeri a parton álló Megváltót. Péternek szólt mondata rövid és kötelező. „Az Úr az!” Ez a tömör mondat hitvallás. Követni való, mert benne van minden, ami a meghívható és hozzánk elérkező Krisztus Jézusról lényeges. János határozottan tudja és állítja, hogy a parton a Feltámadott áll. Ő az, Aki mindenekfelett Úr. Ő a Messiás, Aki az emberek közé született, a Golgotán meghalt, de feltámadt. Ő itt van! Nemcsak ott van, hanem mire a gazdag halfogással a partra érkeznek, sült halat kínál kenyérrel.

Ne hiányozzon a mi hitvallásunk, mert csak ennyi szükséges ahhoz, hogy minden gondunk megoldódjon.

Csűry István püspök

Szóljon hozzá