Szeretet. Sokat beszélünk róla, vagy nem eleget? Igaz, nem beszélni, hanem tenni kell, de emlékeztetni, bátoritani rá egy olyan világban, ahol a szeretet egyre inkább meghidegül, szükséges.
A Szeretet himnusza sokunk számára ismerős. (1Kor 13) Érdekes, hogy a Rómabeliekhez írott levélben, amikor a kegyelmi ajándékokról szól Pál, ahogy a korinthusi első levélben is teszi, rögtön azután szól a legkiválóbb útról: „A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők.” (Róma 12,9-10) Lehetsz te a legkiválóbb prédikátor, a legügyesebb vigasztaló, nyelveken beszélő, de ha szeretet nincs benned, mindaz nem ér semmit. Milyen is ez a szeretet a fenn idézett Ige szerint?
Őszinte. Olyan visszatetsző az, amikor mímelni próbálják a szeretetet. Ótépés. ábécés művigyor, műmáz, de érezni lehet, hogy hazug, érdekközpontú. A szeretetet ki kell tudni fejezni, de ne képmutatással tegyük. A színészkedés, paposkodás, szerepjáték a szeretet kifejezésére nem alkalmas. Egyszerűen csak megélni kell, ami belül van és kérni, hogy a belső változzon.
Diszkriminatív. A szeretet bizony diszkriminál. Az elfogadásnak a modern formája becsapós és nem igeszerű. A rossztól iszonyodni kell! Mindenkit szeretnünk kell, de nem mindent! Alexander Pope angol költő írta, hogy „a rossz az a szörnyeteg, amit ha gyűlölni akarunk, látnunk kell, amikor azonban arcot adunk neki, familiarizáljuk, lassan családtaggá fogadjuk.” Megszokjuk és aztán megszeretjük. Ezért kell tudni mindig különbséget tenni a bűn és a bűnös között. Isten gyűlöli a bűnt és szereti a bűnöst. Mi pedig sokszor pont fordítva: szeretjük a bűnt, de gyűlöljük a bűnöst. Legtöbbször azért, mert magunkat véljük felfedezni benne és ez idegesítő. Iszonyodjunk csak bátran a rossztól, de a jóhoz teljes szívvel ragaszkodjunk, akkor is, ha az nem divatos.
Erős-gyengéd. A szeretet egyszerre erős és gyenge, azaz gyöngéd. Nem tudok más eszközt a bűn legyőzésére, csak a szeretetet: jobban szeretem Istent, mint a bűnt és ez sokkal hatékonyabb, mint bármilyen fenyítés. Nem szirupos, szentimentális szeretetre gondolok, amit valóban émelyitő, és joggal nem vonzó sokak számára. Arra a szeretetre gondolok, amelynek van ereje megbocsátani, újrakezdeni a körülmények ellenére is. És ez azért gyöngéd, mert úgy él és mozog, hogy nem borit fel maga körül mindent.
Agapé. Ez az a szeretet, amiről beszélünk. A görög nyelv nagyon gazdag a szeretet kifejezését illetően. Az erósz a szerelem megfelelője, a filia a baráti szeretet kifejezése, a storge a szülő gyermek közötti szereteté, a mania a birtokló szerelemé, a pragma az elfogadó szerelemé, a ludus a játékos szerelemé, a philautia az önszereteté, míg az agapé önzetlen, akaraton alapuló önfeláldozó szeretet megnyilvánulása. Az agapé az a szeretet, amivel Krisztus szeretetett és szeret minket. És az a nagyszerű hírem van, ez nem csupán egy érzés, ami vagy van, vagy nincs, hanem ez tanulható, ésszerű, tudatos, gyakorolható, sőt kell gyakorolni, éltetni. A kor egyik legnagyobb ellenségét is legyőzhetjük vele, és ez a közömbösség. Belülről mozgat meg.
Előzékeny. Egymást megelőző és erről ismerszik meg a keresztyén. A keresztyénségnek sok szimbóluma van: a kereszt, a csillag, a hal… Jézus azonban azt mondja, hogy a tanítványok ismertető jegye, hogy szeretik egymást. A kölcsönös megbecsülés a házasságban, az idősebbek tisztelete a családban és minden közösségben alap. Minden nap vizsga van szeretet tantárgyból.
Megmarad. A szeretethimnusz záradéka azt mondja, hogy megmarad a hit, a remény és a szeretetet. Életük utolsó pillanataiban, a keresztyén embereknek tehát biztosan lesz három barátja. Aztán az egyik egyszercsak búcsút int: ott már nem lesz szükséged rám, mert ott színről színre fogsz látni! – mondja majd a hit. A második is csomagolni fog, mert a remény is meghal utoljára, de az utolsó pillanatig ott kell legyen és gyakorolni kell azt is. De lesz valaki, aki azt mondja, hogy: gyere, mert oda együtt fogunk menni! – ez a szeretet. Soha nem múlik el, soha el nem fogy, de akkor, abban a pillanatban derül ki, hogy mennyire voltál vele szoros kapcsolatban életed folyamán. Ha megismerted Őt, akkor átmenni is vele fogsz. A legnagyobb, a legkirályabb, a leghatalmasabb a szeretet. Ismerd, tanuld, gyakorold életed minden pillanatában! Ámen!
Rácz Ervin,
Szigetlanka