,,Most megrendült az én lelkem. Kérjem azt: Atyám, ments meg ettől az órától engem? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem! Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet! Erre hang hallatszott az égből: Már megdicsőítettem, és ismét megdicsőítem. A sokaság pedig, amely ott állt, és hallotta, azt mondta, hogy mennydörgés volt; mások azonban így szóltak: Angyal beszélt vele.Jézus megszólalt: Nem énértem hallatszott ez a hang, hanem tiértetek. Most megy végbe az ítélet e világ felett, most vettetik ki e világ fejedelme. Én pedig, ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket. Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fog meghalni.” – (János 12,27-33)
Ez az igerész betekintést ad egy nagyon személyes pillanatba. Ritkán látjuk Jézust ennyire nyíltan beszélni a belső küzdelméről. Azt mondja: megrendült a lelkem. Ez nem csupán egy futó érzelem, hanem mély belső megrázkódtatás. Jézus pontosan tudja, mi vár rá. Tudja, hogy a kereszt nemcsak fizikai szenvedést jelent, hanem a bűn súlyának hordozását is. Ez a mondat vigasztaló számunkra is. Mert azt mutatja, hogy a hit nem azt jelenti: nem félünk, nem remegünk, nem küzdünk. Jézus is megrendült. A hit sokszor éppen ott kezdődik, ahol a szívünk már érzi a súlyt.
Jézus felteszi a kérdést:„Kérjem azt: Atyám, ments meg ettől az órától engem?” Ez a mondat ismerős lehet. Mi is sokszor ezt kérjük: Uram, vedd el a nehézséget, változtasd meg a helyzetet, ments meg ebből. De Jézus nem áll meg itt. A következő mondata így hangzik: „Hiszen éppen ezért az óráért jöttem.” Vagyis a félelem valós, de Őt nem ez irányítja. A küldetés erősebb, mint az érzés. Jézus tudja, hogy az Atya terve nagyobb, mint a pillanatnyi szenvedés.
Ezután elhangzik egy rövid, mégis rendkívül mély ima: „Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet.” Nem a szenvedés megszűnéséért imádkozik, hanem azért, hogy Isten dicsősége legyen látható. Ez a tanítványság egyik legmélyebb pontja: amikor az ember élete középpontjába nem a saját kényelmét, hanem Isten célját helyezi. Az égből válasz érkezik, de a sokaság nem érti egyformán. Van, aki mennydörgést hall, más angyalt emleget. Ugyanaz a hang, mégis különböző értelmezések. Ez arra emlékeztet, hogy Isten ma is szól, de a szív nyitottsága dönti el, felismerjük-e.
Ez az ige arra hív, hogy amikor mi is nehéz helyzetben vagyunk, amikor legszívesebben elkerülnénk a küzdelmet, tanuljuk meg Jézus imáját. Mert a békesség nem mindig abból születik, hogy eltűnik a nehézség, hanem abból, hogy tudjuk: az életünk Isten kezében van, és Ő még a legnehezebb helyzeteket is a maga dicsőségére tudja fordítani. Ámen.
Varga Tamás Sándor,
Túrterebes