„Ismét szólt hozzájuk Jézus, és azt mondta: Én vagyok a világ világossága; aki engem követ, sosem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn 8,12)
Jézus „én vagyok” mondásai nagyon sűrűek, tömörek, velősek, lényegre törőek.
Én vagyok! – mondja Jézus, létezem, veled vagyok. Ott vagyok, ott voltam, ott leszek. Tehát egy olyan világosság, ami már most elérhető, beépíthető saját életünkbe.
Johann Wolfgang von Goethe 1832. március 22-én a legenda szerint Friedrich nevű szolgájának mondta élete utolsó szavait: Több fényt! A teljes mondat így hangzott: „Ugyan, nyisd már ki a másik ablaktáblát, hogy több világosság jöjjön be!”. Egy egyszerű utasítás, vagy az élet fő kérdése, vágya, ami egy nagy elmétől származik. Az ember vágyik erre, mert érzi, hogy szüksége van rá, mégis olykor saját maga utasítja el, mert szégyelli azt, ami a világosságban kiderülhet.
Jézus mondatából egyszerű következtetést vonhatunk le: aki sötétségben jár, az bizony nem követi Jézust: lemaradt, eltért, rossz úton jár… Ha úgy érzed tehát, hogy elsötétült körülötted az élet, kérd Őt, hogy mutassa neked meg az utat, te pedig szégyenérzetedet győzd le és kövesd Őt hűen, mindhalálig. Ámen!
Rácz Ervin,
Szigetlanka