„Ismét meghasonlás támadt a zsidók között e beszédek miatt.” – (János 10,19)
Jézus szavai nem hagyták közömbösen a hallgatókat. Nem voltak pusztán szép gondolatok vagy megnyugtató tanítások, inkább döntés elé állítottak. Ugyanez történik ma is. Amikor Isten Igéje megszólal, az feltárja a szívünket. Megmutatja, miben bízunk igazán, kit követünk, és mire alapozzuk az életünket.
A meghasonlás fájdalmas dolog. Szeretjük az egységet, a békességet, a kiszámíthatóságot. Mégis, Jézus jelenléte gyakran választóvonalat húz. Nem azért, mert ő viszályt akar, hanem mert az igazság mindig fényt gyújt. A fény pedig leleplez. Megmutatja a hitet és a hitetlenséget, a nyitott és a bezárt szívet.
Az ige ma arra hív, hogy megvizsgáljuk magunkat. Amikor Jézus szavait halljuk, akár az irgalomról, akár az önmegtagadásról, akár arról, hogy ő a jó Pásztor, akkor hogyan reagálunk? Elfogadjuk, vagy ellenállunk? Közelebb visznek hozzá, vagy távolabb sodornak?
A meghasonlás végső soron nem kívül, hanem bennünk dől el. Engedjük, hogy Jézus szava formáljon, tisztítson és vezessen. Mert bár az Ő beszéde döntésre hív, célja mindig az élet, a megmentés és a valódi békesség. Ámen.
Gáti Tibor Levente,
Kisbábony