„…hiszen a Seregek Urának követe ő!” – (Mal 2,7)
A mai napra kijelölt rész a papok bűneit ostorozza. Ha mások hibáiról hallunk, általában kétféleképpen viszonyulunk: hátrébb lépünk egy lépést és nem foglalkozunk vele, vagy mi is beállunk a megítélők sorába. Úgy viselkedünk, mint a farizeus és vámszedő példázatában, a vámszedő. Veregetjük saját vállunkat, hogy mi milyen igaz emberek vagyunk, jobbak, mint bárki más.
A mai ige is rólunk, Isten elhívottairól, mindannyiunkról (nemcsak lelkipásztorokról) beszél. Valamennyien Jézus Krisztus papi tisztének részesei vagyunk. Bizony, az igében felhozott vádak ránk is érvényesek: nem hallgattunk Istenre, nem dicsőítettük nevét, nem féltük Őt, nem volt igaz tanítás ajkunkon, nem éltünk békességben és becsületben. Ezért, ezektől a kemény szavaktól ne zárkózzunk el, hanem indítsanak bennünket önvizsgálatra. Vizsgáljuk meg a mai napon, hogy az Istentől rendelt feladatunkat betöltjük-e, a helyünkön vagyunk?
Kala Noémi Katalin,
Tamásváralja