„Láttál-e olyan embert, aki a maga szemében bölcs? A bolond felől jobb reménységed lehet, mint felőle!” – (Péld 26, 12)
Gyerekkoromból emlékszem, hogy volt Zilahon egy néni, aki szinte mindenki előtt ismert volt. No nem azért, mert kiváló képességei voltak, hanem azért, mert furcsán viselkedett az emberek között. Mindenki bolond Zsuzsinak szólította, egyébként méltán, ugyanis nem volt ki mind a négy kereke. Magyarán bomlott elméjű volt, nem beszámítható, amúgy agresszivitás nem jellemezte, tehát nem volt veszélyes a társadalomra, szabadon is mászkált a városban.
E történet is azt bizonyítja, hogy a mai közfelfogás szerint bolondnak minősül az, aki nem beszámítható, zavarodott elméjű, olyan valaki, akinek -köznyelven szólva- elment az esze, vagyis hiányzik a józan ítélőképessége, azaz komoly pszichés gondokkal küzd. A Biblia más értelemben használja ezt a szót. Azt az embert nevezi így, aki figyelmen kívül hagyja az Isten által felkínált bölcsességet, és inkább a közfelfogást követi, azt, amit sokan csinálnak, azon az alapon, hogy hát mégiscsak az lehet a helyes, amit a legtöbben tesznek. Az ilyen emberre jellemző még, hogy felfuvalkodottan a maga feje után megy, ahogy az igében olvastuk: „aki a maga szemében bölcs.” Öntelt, beképzelt ember, aki mindenkivel lekezelő módon bánik, mert azt gondolja magáról, hogy ő mindenkinél különb, minden tekintetben jobb, mintha ő volna mindenben az etalon. Rendelkezhet nagyon magas IQ-val, lehet valóban okos ember, sok tudománnyal, ismerettel bíró, és azt hiszi, hogy ez elég ahhoz, hogy bölcsnek gondolja magát, mindenki más fölé helyezze személyét. Talán sikeres is az ilyen ember, akire sokan irigykedve néznek, de a Biblia szemében az ilyen ember bolond. Mert mit ér, ha az egész világ is a lábai alatt hever, de lelkében kárt vall. Ezért folytatja így a szerző: „A bolond felől jobb reménységed lehet, mint felőle!”Márpedig a bolond felől táplált remény egyenlő a nullával, akkor meg mi marad az ilyen ember számára, aki önmagában akar bölcs lenni és nem Istenben, Isten által?
Ne feledd el: az Isten szerinti bölcsességet nem lehet mégoly szorgalmas munkával, erőfeszítéssel sem megszerezni. Ez lehetetlen! Ám lehetséges azt alázatban elkérni Istentől, de nem öncélúan, mint Simon mágus, hanem azért, hogy szolgálni tudjunk Istennek, az ő dicsőségére és embertársaink javára. Ámen.
Szilágyi Balázs,
Szatmár-Láncos