“Többet ér a jó hírnév a nagy gazdagságnál, a jóindulat jobb az ezüstnél és az aranynál. Találkozik a gazdag a szegénnyel: mindkettőt az Úr alkotta. Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják. Az alázatnak és az Úr félelmének jutalma gazdagság, dicsőség és élet. Tövisek és kelepcék vannak a görbe úton: aki vigyáz magára, messze elkerüli azokat.” (Péld 22,1-5)
A jó hírnév mögött tisztesség, munka, szolgálat és eredmény áll. Mindezek nem mindig meggazdagodással járnak, és az ige tanácsa az, hogy a hírnév többet ér a világ által felkínált összes kincsénél. Gondoljunk bele: Ha egy orvosról elterjed a jó hírnév, hogy tisztességesen és megértően viselkedik a pácienseivel, ráadásul a megfelelő diagnózist állapítja meg, amelyhez a megfelelő gyógykezelést írja elő, amelynek következménye a beteg gyógyulása. Bizonyára az orvos jó hírneve elterjed a közösségben, és egyre többen fordulnak hozzá bizalommal. Az orvos számára mindez önbizalomnövelően, megbecsülést érzően hat, mert benne megfogalmazódik, hogy fontos szerepet tölt be az emberek körében. Olyan jó volna, ha munkánkban, hétköznapjainkban, szolgálatunkban, emberekkel való kapcsolatainkban mindig a jóindulat lenne a legfőbb eszköze annak, hogy megmutassuk Jézushoz való tartozásunkat. Ámen.
Ilonczai Zsombor,
Szárazberek