(Petőfi) Sándor napi nemzeti ünnep és imahétkezdés Erdődön

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve Erdődön hálát adtak Istennek elődjeink közül, azokért, akik hittek és mertek hinni.

Szombaton délben 12 órától az erdődi református templomban megköszönték az Úrnak a magyar nép azon hőseit, akik nem magukban, azaz nem emberekben, hanem az örök Isten segítségében hittek és ezzel a hittel imádkoztak hisszük, hogy az Úr meghallgatta imádságaikat, hiszen ennek a kézzelfogható jele az, hogy mi ma még itt vagyunk! Ma rajtunk a sor, ma nekünk kell hinni Istenben, ma nekünk kell imádkoznia a jövőért! Ha nem hiszünk elveszünk, ha hittel fordulunk ma az Úrhoz megmaradunk! Isten legyen mindörökké, ami szövetségesünk és együtt valljuk a bibliai igével ma: „Ha Isten velünk kicsoda ellenünk.” – mondta Kaszaniczki Csongor erdődi református lelkipásztor, aki Ézsaiás könyve 7. Fejezetének 9. verse alapján hirdetett Igét: „Ha nem hisztek, bizony nem maradtok meg!” (Ézs 7,9b) A próféta nem könnyű feladatot kapott az Úrtól, ítéletet kellett hirdetnie a saját népe fölött. De az ítélet azonban nem olyan verdikt, amely megfellebbezhetetlen, hanem a kezdetén ott van a „de ha” szókapcsolat, amelyben benne van a kegyelem lehetősége és a felelőssége is egyaránt. Mindez előrevetíti a feltételnek való megfelelés szükségességét. Megmaradásunkért akkor tesszük a legtöbbet, ha hitre jutunk ehhez pedig maga Isten nyújtja a népe számára a segítséget. Tehát az Úrban bízni kiváltság ugyanakkor az egyetlen lehetőség, hogy az ember megmaradjon, talpon maradjon ebben a világban! – mondta igehirdetésében a lelkipásztor.

Az igehirdetést követően szavalatokat hallhatott a megtelt templom gyülekezete. A gyülekezet vallásórásainak és a helyi iskola néhány gyermekének műsora következett. Énekelt Tóth Eszter helyi kántornő. Besenyődi Judit és a Szamos Diákirodalmi Kör felemelő gondolatokat tolmácsolt.

Az ünnepség, mely idén Sándor napján tartatott, Petőfi Sándor nappá lett. Az istentiszteltet követően koszorúzásra került sor a templom előtti Petőfi-Szendrey szoborcsoportnál. A helyi polgármester köszöntése után Magyar Lóránd parlamenti képviselő szólt az egybegyültekhez: „Kormányon lenni biztonságot is jelent a magyar közösségnek, mert ameddig ugyan az egyik kezünkkel egyik kezünkkel tüzet oltunk, addig a másikkal tudunk építkezni. Egy olyan országot, Erdélyt és Szatmár megyét építünk, ahol mindenki bzitonságban érezheti magát, hogy szabadon szállhasson bármikor a magyar szó és a magyar ének hangja.”

A nemzeti ünnep zárásaként Harsányi László erdődi római katolikus esperes és Kaszaniczki Csongor lelkipásztor tolmácsolta Isten áldását.

Imahét kezdet 

Kaszaniczki Csongor lelkipásztor lapunknak elmondta, hogy az imaalkalom tovább folytatódik, hiszen vasárnaptól imahetet is tartanak a gyülekezetben.

Hétköznaponként hétfőtől szombatig 6 órától várják szeretettel mindenkit az alkalmakra. Vasárnap délután Nt. Harsányi László római katolikus esperes nyitotta meg az imahetet. Igét hirdet a továbbiakban: hétfőn: Kiss József Szatmár-Németi lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző, kedden Dr. Király Lajos esperes, batizi lelkipásztor, szerdán Bogya Kis Ferenc Szamos-negyedi lelkész, csütörtökön Pálfi Annamária unitárius lelkésznő, pénteken Genda Árpád Szabolcs pettyéni-, szombaton pedig Nagy Erika sárközujlaki lelkésznő, egyházmegyei missziói előadó. Vasárnap a délelőtti Istentisztelettel zárul imahét, amikor a helyi lelkipásztor prédikál. Alkalmainkra műsorral készülnek a vallásórások, a kántornő illetve a lelkipásztor. Szeretettel várnak mindenkit!

További képek: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.593991719425306&type=3

Vélemény, hozzászólás?