Velünk az Isten – 2023. január 25.

Betegségben

„Ímé áldásul volt nékem a nagy keserűség, és Te szeretettel kívontad lelkemet a pusztulásnak verméből, mert hátad mögé vetetted minden bűneimet.” (Ésaiás 38,17)

Könnyű Isten gyermekének lenni akkor, amikor minden rendben van az életembe, családomban. De mi történik akkor, amikor kapjuk a hírt, mint Ezékiás, halálos beteg vagy, életed mától gyökeresen megváltozik, megfogsz halni. Szinte minden összetörik bennünk, keresztyénekként mi is értetlenkedve állunk a tények előtt, mert hát Uram én téged szolgáltalak, hogyan lehet ez?

2016-ban váratlanul bekerültem a diabetológiára. Megállapították, hogy cukorbeteg lettem. Tíz napot voltam korházban. Ezékiáshoz hasonlóan nagyon sokszor imádságra kulcsoltam kezeimet, könnyeimmel áztatva mondtam: „Uram hát téged szolgállak, a te gyermeked vagyok, hogy lehetséges ez?”. Szégyellem, de nehezen tudtam megbarátkozni a helyzettel. Teljesen elveszetnek éreztem magam, amikor a kezelő orvos bejelentette, szükséges a napi háromszori inzulin. Önmagamba roskadva, de élettapasztalatból tudtam, hogy Krisztusban kapaszkodhatok, még akkor is ha sok a kérdésem. A sok elmondott imádásgra jött a megerősítés és az újrakezdés lehetősége, jött a gyógyulás. Ezékiás is kapott választ. Isten meghosszabította életét még tízenöt évvel.

Ilyen nehez élethelyzetekben tudjuk megtapasztalni, hogy a nyomoruság, a betegség áldás volt életünkre, ezek által Isten közelebb von bennünket, megmutat dolgokat életünkben. Jeleken keresztül bíztat, bátorít, gondot visel rólunk.

Lehet, hogy rosszhírt kaptál, nagy nehézségekkel küzdesz, nem tudod hogyan tovább, mi lesz veled, családoddal. El vagy keseredve, csüggedve? Csendesedjél el, figyelj Istenre, bízd rá magad,  mert Ő megmutatja magát neked, melletted van, hogy megsegítsen. Ámen

                                                                                        Szilágyi István-Róbert,

                                                                                                    Dabolc

Vélemény, hozzászólás?