“Ez lesz az utolsó időkben: Erősen fog állni az ÚR házának hegye a hegyek fölött, magasabb lesz a halmoknál, és özönleni fog hozzá minden nemzet. Eljön a sok nép, és azt mondják: Jöjjetek, menjünk fel az ÚR hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket útjaira, hogy az ő ösvényein járjunk. Mert Sionból jön a tanítás, és Jeruzsálemből az ÚR beszéde. Ítéletet tart a nemzetek között, és sok nép fölött bíráskodik. Fegyvereikből kapákat csinálnak, dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul. Jákób háza! Jöjjetek, járjunk az ÚR világosságában!” (Ézsaiás 2,2-5)
„A béketárgyalások hozhatnak tartós megoldást…A béketárgyalások meghiúsultak” – olvashatjuk a hírlapok címoldalain. Fegyverrel hosszantartó békét nem lehet kieszközölni. Ma sincs béke, mert a világ nagyhatalmainak most nem ez az érdeke. Az emberi módon, fegyverrel kiharcolt és leginkább befagyasztott konfliktus sosem fog valódi világbékét eredményezni a bűn miatt.
Isten maga fogja helyreállítani eljövendő országában azt, ami a bűn miatt megromlott. Valódi és igazi békét egyedül Ő tud adni. Jézus így búcsúzott tanítványaitól: Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne féljen!
Az Úr hegye Isten eljövendő királyságának jelképe, amelyben a megtisztított Sion központi szerepet fog játszani. Ez az ország elközelített, itt van közöttünk. Ezért járhatunk már most ennek a dicsőséges jövőnek a fényében, az Úr világosságában. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan együtt megyünk, haladunk a világ Világosságával, ahhoz igazítjuk életünk, aki bevilágítja az egyedül járható és célba vezető ösvényt.
Fény gyúlt a sötét éjszakában,
hogy Istennel megbékélhessünk.
Megtörtént a csodák-csodája,
a mennyel szövetségre léphettünk.
(Pintér Béla: Angyalének zeng)
Kiss Szabolcs,
Apa