„Halljátok egek, és vedd füleidbe föld! mert az Úr szól: Fiakat neveltem, s méltóságra emeltem, és ők elpártolának tőlem. Az ökör ismeri gazdáját, és a szamár az ő urának jászlát; Izráel nem ismeri, az én népem nem figyel reá!” (Ézs. 1,2-3)
I.
Halljátok egek és vedd füledbe föld, mert az Úr szól!
Csodálattal tekintek Isten teremtő erejére, melyről a Genézis 1,1 így beszél: Kezdetben teremté Isten az eget és a földet, s melyről János evangéliumának a prológusa így vall: Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. (János ev. 1,3 ) Isten azon a jogon szólítja meg az eget és földet, mert mindez teremtő hatalmának köszönhetően jött létre, azaz az Övé. Azonban nem elég a Teremtő hangját meghallanunk, hanem „ ráhallgatnunk” , tehát engedelmeskednünk is kell.
II.
Fiakat neveltem, s méltóságra emeltem, és ők elpártoltak tőlem.
A mai emberek számára, akiket az érdekek határoznak meg: megéri vele jóban lenni, megéri abban a pártban politizálni stb., szinte érthetetlen Isten kiválasztó szeretete, mellyel Izraelt népévé választotta és azáltal, hogy hazát is adott számára, méltóságra emelte. Isten így tesz erről bizonyságot: Hiszen te Istenednek, az ÚRnak szent népe vagy. Téged választott ki Istened, az ÚR, hogy tulajdon népe légy valamennyi nép közül, amelyek a föld színén vannak. 7Nem azért szeretett meg, és nem azért választott ki benneteket az ÚR, mintha valamennyi nép közt a legnagyobbak volnátok, hiszen a legkisebbek vagytok valamennyi nép közt, hanem azért, mert szeret benneteket az ÚR, és megtartja azt az esküt, amelyet atyáitoknak tett. Ezért hozott ki benneteket az ÚR erős kézzel, és ezért váltott ki a szolgaság házából, Egyiptom királyának, a fáraónak kezéből. Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az ÚR az Isten. (5Mózes 7,6-9)
Mivel Isten a legelesettebb és legkiszolgáltatottabb népet választotta magának, elvárja, hogy népe hűséges és engedelmes legyen Vele szemben, a nép azonban inkább engedetlenné vált és elpártolt Istenétől.
III.
Az ökör ismeri gazdáját és a szamár az ő urának jászlát, Izrael nem ismeri, az én népem nem figyel reá.
Fájdalmas párhuzamba állítás: az oktalan állat megismeri gazdáját és urának jászlát, Izrael viszont nem ismeri Szabadító Urát, gondviselő Istenét, inkább lázad ellene és idegen istenekhez pártol.
Ezeket a gondolatokat nagyon kedves karácsonyi énekem a következéképpen fogalmazza meg: Az ökör, s a szamár megismeri urát, ember nem ismeri Világ Megváltóját!
Karácsony közeledtével adja meg Istenünk mindnyájunk számára, hogy méltóságra emelt fiakként ne legyünk az oktalan állatoknál is elvetemültebbek, hanem Istenünket megismerve, Őt szolgáló krisztuskövetőkké tudjunk válni. Ámen.
Genda Árpád Szabolcs,
Pettyén