„Hahaha”. Vigyázz kin nevetsz!
„Amikor áruid célhoz értek a tengerről, sok népet elégítettél meg, gazdagságod és portékáid sokaságával meggazdagítottad a föld királyait. Most hajótörött lettél a tengereken, a mély vizekben: rajtad lévő áruid és egész sokaságod elsüllyedtek.” (Ezékiel 27,33-34)
Dicső múlt és sanyarú jelen áll egymással szemben a két igeversben. Tiruszról van szó, amely a tengeri kereskedelem miatt igen gazdag volt, ugyanakkor kárörvendően figyelte Izráel és Juda bukását a Babiloni hatalommal szemben. Ezékiel a 27-ik fejezetben hosszasan ecseteli Tirusz -kiterjedt kereskedelmi hálózatát és a gazdagságát, majd egy hirtelen váltással megírja annak bukását is. Mindennek az áll a hátterében, hogy Tirusz annyira eltelt önmagával (25 v.), hogy már nem számolt Isten hatalmával, ezért könnyű szívvel nevetett Jeruzsálem bukásán: „Hahaha!”, összetört a népek kapuja, fölnyílt előttem! Én megtelek, ő pedig elpusztul!” (Ezékiel 26, 2).
Egy mondás szerint „legszebb öröm a káröröm”. Csakhogy, ha valakinek abban van a gyönyörűsége, hogy mások kárt szenvednek, akkor az már nagy baj. Az ilyen embernek tudnia kell, hogy a saját bukása már a küszöbön áll, hiszen „az elvetemültek öröme egy röpke pillanat” (Jób 20, 5). A kárörömben szeretetlenség, rosszindulat, rosszmájúság van. Ez nem a keresztyén ember öröme. Az sokkal inkább az Istennel való kapcsolatban van, ahogyan arról Jézus is tanított: „mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben, kérjetek, és megkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen” (Jn. 16, 24).
Tirusz másik nagy bűne az elbizakodottság, amire emberileg nézve meg is volt az oka. A gazdaság fő motorja a kereskedelem volt, azonban azt több pillérre helyezték, hiszen üzleteltek állatokkal, élelmiszerrel, szövettel, sőt még emberekkel is. Ahhoz, hogy ez akadálymentesen működjön több országgal is szövetségre léptek, amelyek ha nem is nyújtottak védelmet, de legalább nem fenyegettek támadással. Bíztak a jól működő gazdaságpolitikában és nem számoltak Isten hatalmával. Ez lett a vesztük és ez lehet a mienk is. Az életünk minőségét a gazdaság, a jog és a jólét szemszögéből vizsgáljuk, s amikor ezek jó irányba mutatnak, egyre jobban elbízzuk magunk. Pedig a teljes öröm Istennél van, és nem a mi tévképzeteinkben. Legyünk alázatosak az Úr előtt, bízzuk rá az életünket és káröröm helyett gyakoroljuk az irgalmasságot. Ámen.
Erdei-Árva István,
Szamoskóród-Dobrácsapáti