Istenhez érdemes kiáltani
,,Mert te, Uram, jó vagy és megbocsátó, igen kegyelmes mindazokhoz, akik hozzád kiáltanak. Figyelj, Uram, imádságomra, és hallgasd meg könyörgésem szavát! Nyomorúságom idején hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem.” (Zsolt 86,5-7)
Az imádságok mintegy keretet adnak a napunknak. Reggel mielőtt belépnénk a napi teendők végzésébe erőért és segítségért imádkozunk az Istenhez. Este pedig mikor már utána vagyunk a cselekvéseknek hálát és köszönetet mondunk Urunknak a gondviseléséért és szeretetéért, amellyel megőrzött bennünket. Ez a zsoltár arról beszél, hogy egyedül Istenhez érdemes kiáltani, mert Ő jó, megbocsát és kegyelmes. Mikor ezeket a szavakat halljuk, akkor szeretetet és felszabadulást tapasztalunk. Isten jóságán alapszik, hogy Ő megsegít bennünket. Neki nem kötelessége meghallgatni az imádságainkat és teljesíteni azokat, azért hallgat meg minket mert kegyelmes. Amikor megérezzük ezt a kegyelmet, akkor felenged a szívünk és feltárjuk az érzéseinket Urunk előtt.
Erről szól az imádság, felvállalni és kimondani az Isten előtt, ami bennem van. Akkor is, ha nehéz, akkor is ha fáj. Erről a tapasztalatáról is a zsoltáros: “Nyomorúságom idején hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem.” De ő azt is megélte hogy Ura meghallgatta őt. Megsegítette, erőt adott neki az Övéből. Ez igazi, mélyből örömöt fakasztott a szívéből.
Kedves testvérem a mai nap lehetőséget hozott a számodra, hogy megtapasztald Isten jóságát, megbocsátását és kegyelmét, amelyek az életed kiteljesedését segítik. Kiálts Istenhez és Ő meghallgat téged, kegyelmes hozzád fordul és újjáteremt, Fiáért a Krisztusért. Ámen.
Törő Attila-Miklós