“Pál pedig mikor a nép közé akara menni, nem ereszték őt a tanítványok” (ApCsel 19,30)
Nagy úr a haszonszerzés és a pénz. Amikor Efézusban, ahol Diána istenasszonyt imádták, Demeter ötvös saját családjának és inasainak megélhetési lehetőségét féltette, népgyűlést hívat össze a színházba, mert úgy látja, hogy megszűnik egy jól jövedelmező biznisz. Pál két munkatársát, Gájust és Aristárkhust citálják a népgyűlés elé. Pál oda szeretne menni, hogy megvédje őket, de az Efézusban élő tanítványai nem tanácsolják ezt neki, az Ige szerint “nem ereszték”, a féltő szeretet vezérli őket.
Az efézusi tanítványok ismerik a legjobban azokat, akikkel együtt élnek a városban. bizonyára tudják, hogy a pénzzel és pénzért mindenre képesek lennének közülük néhányan, ezért szinte erőszakkal tartják vissza attól az apostolt, hogy a nép közé menjen. Az apostolnak bizonyára nem tetszik ez az erőszak vétel, de később ráébred arra, hogy ezek a tanítványok Istentől küldött óvó és védő emberei voltak, lehetséges, hogy az ő közbe avatkozásuk mentette meg az életét.
Isten előre lát mindent, felismerteti azokat a veszélyeket is, amelyeket nem akarunk elkerülni, ha szükség van rá erőszak tétellel, vagy vissza tartással is közbeavatkozik. Mindent ő tud a legjobban.
Uram, én nem kérdem, miért,
te tudod, hogy a mi miért
éppen a te tetszésed szerint
történik.
Ámen.
Fodor Lajos