“Pál pedig szokása szerint bement hozzájuk, és három szombaton át vitatkozott velük az Írásokból, magyarázta és bizonyította nekik, hogy Krisztusnak szenvednie kellett, és fel kellett támadnia a halálból, és hogy ez a Jézus a Krisztus, akit én hirdetek nektek.” (Ap.Csel.17,2-3)
Olvasandó: Ap.Csel 17,1-10
Pál Thessalonikában a zsidó hallgatói előtt elmondott prédikációiban utalt az ótestamentumi próféciákra, amelyek a Messiásra vonatkoznak. Krisztus felvilágosította tanítványait e próféciák tekintetében „és megmagyarázta nekik, kezdve Mózestől, az összes prófétákon át az írásokat, melyek Róla szóltak” (Lk. 24:27).Azokat a tanításokat emlegette, amelyekben felnőtt a zsidó közösség gyermekkorától fogva. Péter is így cselekedett, midőn prédikációiban Krisztusról szóló bizonyítékait az Ótestamentumból vette. István ugyanezt az utat járta, és így Pál is azokra a szövegekre hivatkozott, amelyek előre megjövendölték Krisztus születését, szenvedését, halálát, feltámadását és mennybemenetelét. Mózes és a próféták ihletett bizonyítékai alapján világosan kimutatta, hogy a názáreti Jézus a Messiás; és egyszersmind bebizonyította, hogy Krisztus szólt Ádám napjai óta a pátriárkák és próféták által.
Mi is cselekedjünk hasonlóan! Hivatkozzunk bátran mi is arra a tanításra, amelyben mi nőttünk fel: az Újszövetség Krisztusára, Akiben úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő Egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Az evangéliumok és újszövetségi levelek bizonyságtételeit idézve beszéljünk mi is Róla, Aki azért szenvedett, halt meg, támadott fel, ment fel a mennybe, hogy Isten Ígéretét beteljesítse, a mi Megváltónkká, a világ Megtartójává legyen!
Napjainkban se csüggedjen el Krisztus Szeretetének hirdetője, még akkor sem ha nem fogadják be örömmel, mint annak idején Pált és munkatársait. A kereszt hírnökei éberen és imádságos lelkülettel felvértezve, hittel menjünk előre! Mindenkor bátran munkálkodjunk Jézus nevében! Magasztaljuk fel Krisztust, mint az ember Közbenjáróját, aki a mennyei Szentélyben szolgál. Krisztust, akire az Ótestamentum összes áldozati és ceremoniális szertartása utal; akinek engesztelő áldozata által nyerhetnek bűnbocsánatot Isten törvényének áthágóiként.
Mindehhez kérjük Isten Szentlelkének segítségét! Hétköznapi missziónkban, az ünneptelen félévben is Szentlelke vezessen bennünket a Krisztus miatti vetekedésben!
Ámen.
Nagy Erika,
Sárközújlak