“Elérkezett Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe. Tél volt. Jézus a templomban, Salamon csarnokában volt. Ekkor körülvették a zsidók, és így szóltak hozzá: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan! Jézus így válaszolt nekik: Megmondtam nektek, de nem hisztek. Atyám nevében végzett cselekedeteim tanúskodnak mellettem, de ti nem hisztek, mert nem az én juhaim közül valók vagytok. Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből. Én és az Atya egy vagyunk.” (János 10,22-30)
János evangélista ennek a történetnek az időpontját meghatározza, amikor azt írja, hogy télen történt eseményről van szó. A lombsátrak ünnepe után közel három hónapra ünneplik a zsidók a hanukát, amikor nyolc napon át adnak hálát annak emlékére, hogy Makkabeus Júdás megtisztította a templomot miután Antiochus Epiphanes megszentségtelenítette. Jézust a templom oszlopcsarnokában veszik körül a zsidók, ahol tanít. A fény ünnepén, amikor megvilágítják a templomot és az otthonokat, az igazi Fény és Világosság ott van az emberek között. A visszanyert szabadságra való emlékezés a csodálatosan nyert világosságra való emlékezéssel párosul, amikor Jézus kijelenti, hogy Ő a világ világossága. Ezzel azt mondja, hogy egyedül Ő képes az embereket úgy megvilágosítani, hogy felismerjék Istent, azt, aki jelen van köztük. Jézust egyenes, nyílt, világos válaszadásra szólítják felkörnyezetének tagjai. Jézus válaszol, azonban a hallgatóság írástudói nem akarják kijelentését befogadni. Olykor mi is sok előítélettel vagyunk tele, amikor a templomban életünk megváltoztatását elősegítő tanítást hallunk. Nem akarjuk meghallani, nem akarjuk megunkévá tenni, mert mindez lemondással járna. Jézus követői csak így lehetünk, ha félretesszük hamis gondolatainkat, hamis életvitelünket és átadjuk magunkat a Szentlélek vezetésének. Ámen.
Ilonczai Zsombor,
Szárazberek