“A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés. Mert ezzel szereztek jó bizonyságot a régebbiek. Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elő.” ( Zsid. 11,1-3)
A hívő ember nem hiszékeny és nem is szektás.
A hitetlen világ legtöbbször alulképzettnek, butának, maradinak gondolja a hívőket, túl együgyűek ahhoz, hogy felfogják, megértsék az evolúció elméletet, a világ nagy dolgait. Ez nem igaz a hívő ember okos, képzett, nyitott, mert azt is elhiszi, amit nem lát, létező dolgokban reménykedik, olyan létező dolgokban, amelyek nem csak vannak, de befolyásolják az egész világ alakulását, az egyes emberek sorsát is beleértve.
A másik félreértés a hívőkkel kapcsolatban a különböző felekezetek tagjaitól jön: a hívők valamilyen szektának, nevezzük „kis egyháznak” tagjai. Ez talán súlyosabb félreértés mint az első, mert minden keresztyén aki hisz,hívő, és nagy kérdés, ha a történelmi egyházak tagjai másokat lehívőznek, magukat minek mondják… Én hívő vagyok és te is aki olvasod, ha szereted az Úr Jézust.
Az ige szerint az atyák hit által szereztek jó bizonyságot, s tényleg tudjuk, hit nélkül lehetetlen dolog az Istennek tetszeni. Hinni persze sok mindenben lehet. A mi szempontunkból az IGAZ HIT a lényeges, ami nem más, mint biztos ismeret és szívbeli bizalom!
Nem elég tudni, hogy van Isten, aki a világot semmiből teremtette, bízni kell benne, mert Krisztusban megmutatta igazi szeretetét.
Ámen.
Jobb Domokos
Ombod