Zsid. 13,18-25
„Kérlek pedig titeket atyámfiai, szívleljétek meg ez intő beszédet” Zsid. 13,22
Pál szolgálata egyedülálló, Krisztus tanítványi közösségének legkiemelkedőbb tagja, aki pár szóval képes az emberi szíveket az igaz hit felé fordítani és az emberek életét megváltoztatni. Hatalmas áldás Isten adományai közül a szívekre, életekre való hatás képessége, melyet Pál bizonyít a Zsidókhoz írt levélben is.
Isten áldása kifogyhatatlanul érkezik a világon minden emberhez, s bár irigykedve nézünk Pálra, hogy neki milyen könnyű volt, a képességek, jellemvonások áldásformái megvannak a mi életünkben is. Az emberi szív azonban hajlamos az Istentől jövő áldást a földi gondolataival és jellemvonásaival összekuszálni. Vegyük például az édesanyai szívet, melyben megvan a gyermekéért életét áldozó jellemvonás áldása, de ott van a magától gyermekét eltaszító rideg kéz is. Ott van a házastársak életében a hűség áldása, de ott van a kapcsolatok szétrombolását előidéző hűtlenség is. Megadatott számunkra a tisztes, erkölcsös magyar anyanyelv használata, de mi mégis sokszor cseréljük fel a helytelen, ízetlen csevegésre.
Pál ki akarja hozni hallgatóságából a jót, a Krisztusit. Ennek indítómotorja a másikért való imádság. Ahogy Pál fogalmaz: „Mert úgy vagyunk meggyőződve, hogy jó lelkiismeretünk van, igyekezvén mindenekben tisztességesen forgolódni.”(18. vers), jelenti azt a Szentlélek által megszentelt életet, amelyiknek lehetősége van a változásra, a tanítás szerint.
Isten „Tegyen készségesekké titeket minden jóra, hogy cselekedjétek az ő akaratát, azt munkálván ti bennetek, a mi kedves ő előtte a Jézus Krisztus által, a kinek dicsőség örökkön örökké”.(21. vers), mondja ezt az apostol nemcsak a zsidóknak, hanem neked és nekem is, hogy képesek legyünk meglátni és éltetni szívünkben azt a köteléket, amelyik elsősorban Atyánkhoz, másodsorban testvéreinkhez köt. Ámen.
Kiss József,
Szatmárpálfalva