A Szatmárnémeti Református Gimnáziumot képviselték: Vass Mária, Póti Eduárd, Varga Henrietta és Pop Titusz.
Egy héttel a Mikóért szervezett tüntetés után a magyar reformátusok ismét a fiatalok jövőjére tekintettek. A szombaton Székelyudvarhelyen tartott évnyitón 48 Kárpát-medencei református tanintézmény képviseltette magát, csaknem 200 küldöttel. Külön meghívást kaptak igazgatók, lelkészek, gyülekezetek és a történelmi egyházak képviselői. A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium főépülete centenáriumának kiemelt eseménye a hit és a remény ünnepe volt – emlékjeleket helyeztek el, és a megtartásért imádkoztak.
Pompás látványt nyújtott az ünneplő, régi arculatát visszanyerő felekezeti iskola előtt a Kárpát-medence minden szegletében működő református tanintézmények zászlainak látványa. Ünnepélyes bevonulás után a belvárosi református templomban álltak őrt, majd fenséges nyitányként sokféle tájszólást szólítottak harmóniába a Szózat strófái.
Az ünnepi istentisztelet igehirdetője, Pap Géza az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett: egy héttel korábban kivonultak az utcára az egyházak és a politikai pártok képviselői Sepsiszentgyörgyön, „mert ismét el akarnak venni valamit. A történelem során sokszor átéltük ezt a hangulatot.”
A református egyház miért ragaszkodik a felekezeti oktatáshoz? Kérdezett, és válaszokat fogalmazott a püspök. „Ezen a formán keresztül tudunk jó magyar embereket nevelni, hiszen magvetőkké tett az Isten.”Örömének adott hangot, hogy a székelyudvarhelyi kollégium betölthette a teret, régi szépségében tündökölve megnyitja kapuját. Benne van az ígéret: nem hiábavaló a munkánk, jó úton járunk! Az oktatók, diákok kitartással, reménységgel gyökerezzenek meg, építsenek a biztos alapra.Tőkés Zsolt, az ünnepszervező iskola igazgatója kifejezte: mindannyian ugyanazt az ügyet szolgálják. Bartolf Hedvig, Hargita Megye főtanfelügyelője bátorított: legyen türelmünk őszintén kimondani az igazat, megbeszélni gondjainkat azokkal, akiktől segítséget kaphatunk.
Vásárhelyi József (AEÁ) külmissziós lelkipásztor megvallotta: „A hit, ami a szívben van, visz minket tovább. Áldott nép vagyunk, amely a jég hátán is megél.”Ábrám Tibor a Magyar Református Egyház Generális Konventjének üdvözletét tolmácsolta: a célok, a küldetés a belső hajtóerő. Kívánva: e tanévben legyen sok alkalom, amikor együtt megerősödik a közösség.Az évnyitó beszédet Hoffmann Rózsa tanügyi államtitkártól hallottuk. „A remény az életjelünk.” Eskü alatt ígérte: „Ami emberileg lehetséges, megtesszük”.Orbán Viktor miniszterelnök levelét Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja olvasta fel. Üzenete: ismerjük meg a szülőföld történetét, és ismerjük meg önmagunkat – ez a legfőbb tudás.Bethlen Farkasnak, Verőce polgármesterének meggyőződése: „Nem tanítgatni, dolgozgatni, hanem tanítani és dolgozni kell”.A Bethlen-díjat Kató Levente, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa kapta, a Bethlen-oklevelet pedig Nádas Gabriella (AEÁ) vette át.Az ünneplők átvonultak a régi-új köntösét visszanyert iskolához, ahol a megújult főhomlokzaton újra írás hirdeti: Református Kollégium.
Az oldalsó részre a Magyar Tartalékosok Szövetségének adományaként visszakerülnek a régi címerek. A bejáratnál emléktábla hirdeti a megemlékezést, és szembeköszön az iskola címere: a míves majolikaalkotást, a Pécsi Református Kollégium ajándékát Kutasné Kovács Éva igazgatója adta át.Zárásképpen elhangzott a 90. Zsoltár, és Magyari Vilmos építész szavait idézte Bekő István Márton lelkipásztor: „Isten áldja meg Székelyföld e ‘rózsabokrát’. Védje az idők viharaitól. Adjon melléje, mint eddig, ezután is buzgó, kegyes és szelíd ápolókat, hogy legyen élete örökké tartó, és viruljon a haza, az egyház és a kultúra javára az idők végéig!”
