„Mi magunk legyünk az a változás, amelyet látni szeretnénk a világban”.
(Janus Pannonius)
Szombaton délelőtt a Református Gimnázium első osztályában nyílt órát tartott Mekker Melinda tanító néni, ahová bemehettek a szülők és bárki, aki részt szeretett volna venni egy rendhagyó anyanyelvórán , amikor a drámapedagógia eszközeivel a gyerekek egy mesét dolgoztak fel, annak szereplőivel azonosultak, a cselekmény részeivé váltak és abból nagyon sokat tanultak.
Az összecsapás, nézeteltérés, gyakori a gyerekek között. Jelenlétük természetes, de nem mindegy, hogyan kezeljük. Ezt a témát járták körül az elsősök a tanító néni irányításával.
A drámajáték rendkívül fontos eszköz lehet a pedagógus kezében, mert a dráma fő célja a megértésbeli változás előidézése, hogy a játékok során a gyerekek sajátítsák el azokat kifejezési formákat, melyek a mindennapi kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást megkönnyítik, hogy ismerjék meg magukat, társaikat, környező világukat egy-egy gesztus, hanglejtés, az arckifejezés, a viselkedés tükrében.
Arra kell törekedni, hogy a játékbeli társak vagy éppen a széles nyilvánosság ne gátolja meg őket a közlés árnyaltságában és teljességében. S mivel a nyilvánosság elviselése ebben a korban nem egyszerű feladat, ezt gyakorolni kell, hogy kialakuljon a gyermekekben egy erős szociális és esztétikai érzékenység. A rögtönzött játékok során gyakorolták a különféle élethelyzeteket, szituációk felismerését, az azokban való eligazodást, a döntést.
Erősödött empátiás készségük, képesekké váltak szerepcserére a játékbeli helyzetekben.
„Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e vagy sötétet,
mert amit gondoltál, megteremtetted!”
( Weöres Sándor)
