Garbolc református gyülekezete 1731-ig folyamatosan Szárazberek leányegyházközsége volt, majd a gyülekezet önállósult. Az azt követő évtizedekben még sokszor előfordult, hogy a szárazberki lelkipásztornak kellett beszolgálnia, de a XIX. században olyan egyezség született a két presbitérium között, hogy a berkiek a papot-, a garbolciak a tanítót fizették. Bármilyen is volt a viszony a két gyülekezet között, Szárazberek és Garbolc mindig összetartozott.
Garbolc nevével az oklevelekben 1344-ben találkozhatunk először. A település a Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult, s csak később épült fel újra. 1787-ben újra elpusztult, egy tűzvészben leégett. A falu ekkor új helyre telepedett át, s itt építették fel új templomukat is 1832-ben. Garbolc egyike volt az 1970 májusában a Szamos által elpusztított öt falunak. Az árvízvédelmi töltés által nem védett községet 1970 májusának derekán öntötte el az épületek jelentős részét tönkretevő zöldár. Az államilag támogatott újjáépítés ellenére sok garbolci döntött az elvándorlás mellett, így a település lakossága az 1970-es 325 főről 1980-ra 193 főre esett vissza.
1920-ban a két település között húzták meg a trianoni határt, nagy sebet okozva a két település lakosainak. Ezáltal Garbolc Magyarország legkeletibb települése lett, és ma azzal dicsekszik, hogy náluk kel fel leghamarabb a Nap. A kommunista időkben a határban mezőgazdasági munkát végzők kapálás közben szóltak át egymáshoz, érdeklődve a családtagok és barátok hogyléte felől. A két települést összekötő út határmenti szakaszát benőtte a gyom, ami egy határon átnyúló pályázatnak köszönhetően az elmúlt esztendőben eltűnt, így mára már szilárd útburkolaton közlekedhetnének egymáshoz a hívek, ha azt az európai tagországok egyöntetűen akarnák.
Nagy ünnepek alkalmából ideiglenesen megnyílik a határ, így volt ez 2013. október 11-én, és ennek lehettek tanúi újból a hívek a hétvégén. Az apropót a megújult templom hálaadó istentisztelete- illetve a szárazberkiek állampolgársági esküje adta.
A felemelő alkalmon Igét hirdetett Ft Bölcskei Gusztáv a Róma 10,1-8 alapján. Köszöntőt mondtak: Kálmán Dávid, helyi lelkész és Nagy Roland polgármester, aki ugyanakkor beszámolt a templom történetéről illetve annak felújításáról.
Igei köszöntők: Bartha Gyula és Kovács Sándor esperesek, Tóth Zoltán és Csűry Miklós egyházmegyei főgondnokok, illetve a megjelent lelkészek határon innen és túl. Énekelt a rozsályi, garbolci és méhteleki gyülekezetekből verbuválódott kórus, szavaltak a vallásórások.
Majd következett az ünnep legfelemeltebb pontja a 42 szárazberki állampolgársági esküje. A Szárazberki Református Egyházközség kezdeményezésére az elmúlt fél évben közel százan nyújtották be kérelmüket, ezek közül esküt tettek azok, akiknek kérelmét mindeddig hitelesítették és elfogadták. Az ünnepély szeretetvendégséggel, estig tartó beszélgetéssel, a rokonok újbóli találkozásával zárult, amit augusztus 31-én folytathatunk, amikor a VI. Szárazberki Bocskai Kulturális Falunapok alkalmából újból igényelni kívánja a két település a határnyitást.
