Érettük hálát adsz,
azokért, kik
a távolból is
imádságban
neked üzennek.
Üzenj vissza: várlak,
tárt karokkal,
mint tékozló fiát
az apja.
Egyszerre kigyúlnak
az arcok,
elfelejtődik minden
mi rossz volt.
A viszontlátás
nagy pillanatában
csak bocsánat van,
s felsejlik a jövendő,
melyet immár
együtt építhettek.