A húsvét egy különleges helyet foglal el ünnepeink sorában: megrendít, felráz, összetör, helyreigazít, meghív, elküld. Minden évben újra emlékeztet minket arra a hétre, ami megváltoztatta a világot. Az ünnepkör mélységei és magasságai megmutatják a mindenkori emberi gyarlóságot s Istennek erre adott kegyelmes, szeretetteljes válaszát. Ezen gondolatok mentén emlékeztek, ünnepeltek egész héten a Bethlen Gábor téri református templomban.
A nagyheti bűnbánati alkalmak rendjén, sorra feldolgozásra kerültek Jézus Krisztus életének azon momentumai, amelyek meghatározták a világ és az emberiség sorsát. A Szamos-negyedi gyülekezet lelkipásztorai igyekeztek közel hozni a gyülekezethez ezeket a pillanatokat s közben közösen arra keresték a választ: a mai ember, hol találhatja meg magát Isten eme nagy világmegváltó projektjében.
Az egész ünnepkörön szép számban töltötték meg a templomot a Szamos-negyedi reformátusok. Az utóbbi évekhez viszonyítva az Úrnak hála sokan éltek az úrvacsora lehetőségével. Az IKE és a gyülekezet kórusának szolgálatai tették felemelőbbé az ünnepi együttléteket.
Húsvét I. napján délelőtt a szinte teljesen megtelt templomban Bogya Kis Ferenc lelkipásztor hirdette a feltámadás üzenetét a Márk evangéliuma 16. részének 1-10-ig terjedő versei alapján. ,,A hét első napjának reggelén a temetőkertbe igyekvő nőtanítványoknak csak az úton jutott eszébe a nagy gond, hogy ki fogja elgördíteni az Úr Jézus sírjáról a zárókövet? A zárókő nemcsak a sír bejáratát zárta el, hanem lezárt minden reménységet, örömet és bizalmat, amit az Úr Jézus jelentett számukra. Amikor azonban megérkeznek a sírhoz, csodálkozással tapasztalják, hogy zárókő nincs a helyén, mert valaki már elmozdította, és az Úr teste sincs a sírban, viszont egy angyal várta őket, aki bátorító szavakat mondott nekik. Akik ma az értük megfeszített Úr Jézus keresik, biztosak lehetnek abban, hogy a Mennyei Atya elhárít minden akadályt az útból, hogy ez a találkozás megtörténjen.” – mondta az igehirdető. Az istentiszteleten kiszolgáltatták a szent jegyeket, a hívek élhettek az úrvacsora sákramentumával.
A délutáni istentiszteleten Bogya Kis Mária a Lukács evangéliuma 24. részének 13-35-ig terjedő verseiből a Feltámadott Jézus Krisztus emmausi tanítványai előtt való megjelenéséről szólt. ,,Bár a feltámadott Jézus már kora reggel megjelent a sírhoz siető asszonyoknak, még mindig voltak kételkedők, akik nem hitték a húsvéti evangéliumot! Ezért jelenik meg Jézus személyesen e két szomorú szívű tanítványnak, hogy higgyenek az élő Úrnak. Így akar Jézus az életünkben való személyes megjelenésével bizonyossá tenni, hogy Ő a mi élő Krisztusunk, aki megvigasztal és erőt ad a Róla szóló bizonyságtételhez! Személyes megjelenése lehet az igehirdetésben és a látható igében, az úrvacsora jegyeiben is!” – szólt az igehirdető.
Istentisztelet végén szolgált az IKE, énekkel és szavalattal. Ezután került sor az ifjak húsvéti szeretetvendégségére, amit a feltámadott Jézus Krisztusra emlékezve ünneplünk minden Húsvét I. napja délutánján!
Húsvét II. napján délelőtt az Apostolok cselekedeteiről írott könyv 17. részének 16-34ig terjedő versei alapján, Varga Tamás Sándor segédlelkipásztor hirdette a feltámadás evangéliumát. Igehirdetésében arról beszélt, hogy a felolvasott ige alapján az emberek, hogyan reagálnak a feltámadás hírére. Három csoportot említett: gúnyolódók, kételkedők, valamint hívők! E három csoport köré építette fel igemagyarázatát. ,,Pál Athénben hirdeti a feltámadott Krisztust, az Aeropágoszon. Némelyek, amikor hallottak, gúnyolódni kezdtek. Mások azt mondták: majd meghallgatunk erről máskor is. Néhányan csatlakoztak hozzá és hívővé lettek. Mi vajon melyik csoporthoz tartozunk? Te ma, hogyan áll hozzá a feltámadás híréhez?” – tette fel a kérdést igehirdetésében a lelkipásztor. Ismét megteríttetett az Úr szent asztala.
,,Uram közel voltam hozzád, mégis elszakadtam” – mondja egyik szép húsvéti református énekünk, adja az Úr, hogy az idei húsvéton közel jövő Úr Krisztustól soha semmi ne válasszon el minket! Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!
