Együtt újuljon meg népünk – nemzeti ünnep Szatmárnémetiben

Rendhagyóan ünnepeltek Szatmárnémetiben nemzeti ünnepünkön. Kedden 17 óra előtt, a rendezvény pedig az István téri Petőfi-szobor megkoszorúzásával kezdődött, majd az ünneplők a járványügyi előírásokat betartva a Szent Miklós magyar ajkú görögkatolikus templomban emlékeztek.  

Id. Pallai Béla görögkatolikus parókus és Nm. és ft. Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök imája után Király Lajos a Szatmári Református Egyházmegye esperese az alábbi szavakkal imádkozott:

„Örökkévaló Istenünk a Jézus Krisztusban! A húsvét ünnepe előtt elmondott szavaid csengenek fülünkbe: „ha pedig elhal a földben a búzamag, később sok gyümölcsöt terem”. A szabadságharcban benne van a teli élet fiatalos lendülete, a talpra állás és a reménység, ugyanakkor az erőszakos elfojtás ténye is, de mint az elhalt búza, amely kihajt és növekszik, majd kalászt termel és sok búzaszemet, ilyen a szabadságharc is: tovább él, a robbanásszerű kezdet és az eltiprás után újra kihajt, mint földből a mag, és termést hoz. Ezek a búzamagok mi vagyunk, bennünk él tovább a szabadságharc története.

Köszönjük, hogy mindig adtál olyan hittestvéreket, akik mertek harcolni a szabadságért, de ugyanakkor érezték annak terhét és az azzal járó felelősséget. Kérünk, hogy népünk fiai tudják összeegyeztetni szabadságigényüket és felelősségérzetüket, ezeket önmagától el ne vesse, és a teremtésbeli lehetőségek alkalmai fölött bölcsen tudjon uralkodni, s ne a lehetőségek uralkodjanak őrajta.

Őrizz meg minket, jó Urunk, irgalmasságod árnyékában. A bizonytalanság és a próbatétel idején is, kérünk, állj mellettünk. Támogasd és oltalmazd, jó Urunk, az aggodalmaskodókat és a félelmes szívűeket, emeld fel mindazokat, akik mélységeket járnak ezekben a napokban, hetekben. Hadd örvendezhessünk újra a Te jóságodnak, tudván bizonyosan, hogy semmi sem szakíthat el Tőled, sem szeretetedtől, mert Te vagy a mi Urunk, Jézus Krisztus. Imádkozzunk az egyházak, egyháztagok és családjaik fizikai, érzelmi, lelki egészségéért, adjon ebben a helyzetben is az Úr bölcsességet, erőt, cselekvési elgondolásokat, miként kell ebben a helyzetben kormányozniuk, pásztorolni gyülekezeteiket, közösségeiket.

A jelen talaján állva, a múltba tekintve könyörgünk Hozzád, ajándékozd Szent Lelkedet a jövőben is népednek, hogy a közelgő tavasszal, a természet megújulásával együtt újuljon meg népünk és nemzetünk.  Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök, igaz Isten, hallgasd meg könyörgésünket, ÁMEN!”

Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármester ünnepi beszédében arra mutatott rá: „Amikor Kossuth Lajosékra és Petőfi Sándorékra emlékezünk, gondoljuk arra, hogy feladatunk még van bőven! Ha ezek megoldására törekszünk, akkor biztos vagyok benne, hogy a siker nem marad el. A levert szabadságharc, az azt követő bosszúhadjárat, a magyarok elleni támadások soha nem látott mértékben egyesítették a nemzetünket. Tanuljunk őseink példájából, fogjunk össze, bízzunk magunkban, a munkában, és akkor a nekünk szabott feladatokat el tudjuk majd végezni, küldetésünket be tudjuk teljesíteni.

Az 1848–49-es forradalom kitörésének az évfordulója a magyarság egyik legszentebb ünnepe, amelyet tenni akaró, lelkes fiatalok indítottak el, tetteik helyességét pedig az elkövetkező hónapok, majd az azt követő évszázadok igazolták. Köszönhető mindez annak, hogy a márciusi ifjak és követőik nem fejetlenül, hanem jól meghatározott célokkal indultak útnak, pontosan akkor, amikor megérett az idő a cselekvésre, az elnyomók hatalmának megtörésére, a Rákóczi-szabadságharcot követő több mint egy évszázados semmittevés megszüntetésére. A forradalmárok gondolatai pedig napjainkban is érvényesek, és úgy vélem, hogy nekünk is őseink útját kell folytatnunk: hősiesen harcolni, becsületesen és tisztességesen dolgozni, és méltósággal ünnepelni. Harcolnunk kell, mert eltelt ugyan több mint százhetven év, mégis nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy magyar közösségünk még mindig becstelen támadásoknak van kitéve a szülőföldjén. Ahogy a forradalom idején is voltak olyan jellemtelen egyének, akik a nemzetiségi kártyát a saját hasznukra akarták felhasználni, napjainkban is akadnak ilyenek. Itt élnek közöttünk, és arra törekednek, hogy békétlenséget szítsanak az egymással békében élő nemzetek között. Tudjuk, kik ők, tudjuk, mik a céljaik, de mi fel fogjuk venni velük a harcot, és nem hagyjuk, hogy éket verjenek az egymással békében élő emberek közé. Dolgoznunk kell, mert ez a föld a miénk is, és ahogy 1848-ban, úgy most is fejlődésre szorul. Szatmárnémeti mögött nem egyszerű évek vannak. A kommunizmus, majd az azt követő rendszerváltozás zavaros évei mély nyomokat hagytak városunk arculatán. Ezen kell változtatnunk, ezért kell dolgoznunk. Úgy építjük a jövőt, hogy tiszteljük a múltat, és ott, ahol lehet és kell, megőrizzük annak emlékét. Tudom, hogy ez sem tetszik sokaknak, de ezt is folytatni fogjuk, hiszen a magyar nemcsak szorgos és becsületes, hanem konok is… És végül, de nem utolsósorban ünnepelnünk kell, mert elődeink tettei azonkívül, hogy tiszteletet érdemelnek, mutatják számunkra a kijelölt utat. Ugyanakkor fontos, hogy méltósággal ünnepeljünk, hiszen tartozunk eleinknek annyival, hogy viselkedésünkkel és józanságunkkal példát mutatunk utódainknak, a jövő nemzedékének” — fogalmazott.

Ezt követően előbb Csiger Soma konzul tolmácsolta Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak az ünnepi üzenetét, majd Altfatter Tamás kormánymegbízott tolmácsolta Florin Cîţu miniszterelnök ünnepi gondolatait. A rendezvény folytatásaként Kereskényi Gábor polgármester és Magyar Lóránd parlamenti képviselő nyújtotta át a Szatmárnémeti RMDSZ 2021-es Ezüst Tulipán-díját, amellyel napjaink hőseinek mindennapi munkáját ismeri el az érdekvédelmi szervezet: Oktatás és művelődés kategóriában Nevezi Dobosi Csilla zenetanár, a Szatmári Gyermekkar vezetője kapta meg az idei Ezüst Tulipánt. A szatmári közösség szimbolikus elismerését és köszönetét sport kategóriában Ardeleanu Zsuzsa országos és világbajnok tőrvívó vehette át. Mind a ketten a Németi Református Egyházközség aktív tagjai. Közösségépítés kategóriában a Borókagyökér Egyesületet megálmodó és vezető Szejke Lőrincz Judit munkásságát ismerték el.

A díjátadást követően a Harag György Társulat színészei mutatták be ünnepi összeállításukat.

Vélemény, hozzászólás?