„És ilyen alapot vetett Salamon az Isten házának építésénél.” (2Krón 3,3a)
Ha szükséged van egy ütőképes csapatra, első lépésként végy egy jó kapust, mondják a futballszakértők. Egy épület kezdeteként, tudja mindenki, az is, aki még nem épített, nagy fontossággal bír az alap. Ha az rossz, minden felborul. Na de mi keresztyének, kire alapozunk? Ki az alapunk?
Egyszer egy ember egy meredek sziklafal tetején sétált, s egyszer csak túl közel került a pereméhez, és lezuhant. Zuhanás közben elkapott egy kiálló faágat, és azon lógott. Ahogy lenézett, iszonyattal látta, hogy még több mint háromszáz méteren át meredeken lejt a sziklafal. Tudta, hogy nem csünghet egy ágon a végtelenségig, de semmi lehetőség nem mutatkozott arra, hogy fel tudjon mászni a meredek falon.
Elkezdett hát segítségért kiáltani, remélve, hogy egy arra járó meghallja, és leereszt egy kötelet vagy valami mást.
– Segítség! Segítség! Van ott fenn valaki? Segítség!
Órákon át hiába kiabált, senki nem hallotta meg. Már ott tartott, hogy feladja, amikor meghallott egy hangot:
– Hallasz engem?
– Igen! Igen, hallak! Itt vagyok, lent!
– Látlak. Nincs semmi baj?
– Nincs, de… ki vagy te, és hol vagy?
– Én az Úr vagyok. Én mindenütt ott vagyok!
– Az Úr? Úgy érted, Isten?
– Igen, Én vagyok.
– Istenem, kérlek, segíts rajtam! Megígérem, hogy ha segítesz innen lejutni, többé soha nem vétkezem. Nagyon jó ember leszek. Életem hátralévő részében Téged foglak szolgálni!
– Lassabban az ígéretekkel! Előbb hadd szedjelek le onnan, aztán majd beszélgetünk!
– Nos, a következőt kérem tőled. Nagyon figyelj!
– Bármit megteszek, Uram, csak mondd meg, hogy mit tegyek!
– Rendben! Engedd el az ágat!
– Micsoda?!
– Azt mondtam, engedd el az ágat! Csak bízzál bennem! Rajta!
Hosszú csend lett. Végül elkiáltotta magát János:
– SEGÍTSÉG! SEGÍTSÉG! VAN ODAFENN VALAKI MÁS???
Tetvéreim! Nincs más alap. Ha a szokásainkra, meg a saját elképzeléseinkre épitünk, ugyanúgy mélypontra kerül az életünk, mint ennek az embernek, vagy egy olyan rendszer lesz létünk, ami önmagát tartja fenn. Bátran bizd rá magát az egyház fundamentumára, Jézusra!
Rácz Ervin,
Erdőd