Király Lajos “százas” beszéde

Tisztelt vendégeink, kedves barátaink!

A történelmet szerető laikus ember számára, ha a 100-as szám említtetik, talán eszébe jut a százéves háború, mely egy Anglia és Franciaország közt dúló, 116 évig tartó csata volt. Ha valaki az irodalmat kedveli Gabriel García Marquez: Száz év magány című mágikus realizmus stílusban írott művére gondolhat.  Ha valaki a matematikát szereti, a legkisebb háromjegyű pozitív egész számra gondolhat. Vannak közöttünk kémikusok és orvosprofesszorok, ők lehet, hogy a periódusos rendszer 100. elemére, a fermiumra gondolnak. A könnyvizsgálók, mérnökök és gazdasági szakemberek egy a számról elnevezett jelre: a százalékra asszociálhatnak. De említhetnénk még Gyökössy Endre lelkész-pszihológust, Weöres Sándor költőt, Kovács Zoltán festőművészt, – mint akik száz esztendeje születtek.

A történelem gazdag palettájára lép az, aki Batiz község protestáns történelmi eseményeit helyezi górcső alá, hiszen Batizi András reformátor csendes, hitet tápláló énekeitől eljuthat a kuruc-labanc szabadságharc halálosztó, dörmögő ágyújáig; s megpihenhet Tompa Mihály szerelmes és Szilágyi Domokos játékos költészeténél. A mai napon azonban 1897-es esztendőre kell figyeljünk, ugyanis ekkor a presbitérium elhatározta a toronyépítést, amelyre akkor 181 forintot gyűjtött..  A torony építésére pályázatot írtak ki, melyek győztese (idézet következik) „Bottyán István okl. építőmester 1650 korona ajánlatot adott be és biztosítékul egy db. 1913 évi 246 számú Szatmári Bank részv. Társasági 1600 kor.-ról szóló betéti könyvet csatolt.”(idézet bezárva) A munkálat 1913. április 7-én kezdődik el Bottyán István építész vállalkozásában 16. 000 koronáért, s mivel az egyházközségnek 12. 000 koronája volt, a hiányzó 4. 000 koronát kölcsön kérik az Egyetemes Konventtől. A torony felszentelése 1913. november 19-én volt Széll György esperes, Soltész Elemér nagybányai és Papolcz Zoltán apai lelkész szolgálatában. Tehát száz esztendő óta áll templomunk tornya.

Elmondtuk fentebb, hogy mi juthat eszünkbe a 100-as számról. Nekünk, keresztyén embereknek azonban mást és többet is jelenthet ennél. Gondoljunk csak arra, hogy Ábrahámnak száz esztendős korában született Izsák nevű fia, Izrael első sátortemplomának pitvara 100 sing hosszú volt, amikor Jézabel királyné megölte az Úr prófétáit, Abdiás 100 prófétát vett oltalmába, és rejtette el őket. Számunkra kedves evangélium-üzenet, hogy Jézus azért jött, hogy a 100. juhot is megkeresse és Istenhez, de ugyanakkor a nyájhoz visszavezesse. Templomunk tornyainak egyik szimbolikus feladata: hívni az elveszetteket, keresni a harang hangjával, és visszavezetni ezáltal a 100-adikat a gyülekezetbe és Istenhez. Feladata, hogy Isten felé mutasson. Természetesen ez csak akkor lehetséges, ha szól Isten Igéje, s ha ezáltal valóban átérzi a megtalált és megszólított ember: bemehet az Ő kapuján hálaadással, tornácaiba dicséretekkel.

Annyiszor említtetett a százas szám: az ünnepélynek nem minden mozzanatára értendő, mint követelmény, így pl. nem kötelező a perselybe 100 lejest tenni: -)

Egyedül Istené a dicsőség. Solid Deo Gloria.

 

Vélemény, hozzászólás?