„Mikor múlik el az újhold, hogy gabonát árulhassunk? és a szombat, hogy megnyithassuk a gabonás házat? hogy megkisebbítsük a vékát, és megnagyobbítsuk az árát, és hamis mértékkel csalhassunk?!” Ámós 8,5.
Olvasandó: Ámós 8
A próféta ebben a részben Isten ítéletét tolmácsolja mindazoknak, akik a szegények életét tovább nehezítik, akik megveszik „a szegényeket pénzen, és a szűkölködőt egy öltő saruért” (6v.). Kapzsiságuk és pénzszeretetük annyira eluralkodott rajtuk, hogy Isten szombat napra kimondott parancsát nem áldásnak, hanem akadálynak érzik. Attól sem riadnak vissza, hogy hamis mértékkel mérjenek és azt még drágábban adják el.
Haszonorientált világunkban, ezeken a bűnökön már nem is lepődünk meg annyira. Valamiért sokan úgy gondolják, hogy a pénz és az azzal járó életvitel hozza meg számukra azt a boldogságot, amit minden ember szeretne megélni. Az, hogy az Úr Isten elrendelte a nyugalom napját, ma már nem akadálya a pénzszerzésnek. Ezzel pedig az ember kifejezi azt is, hogy nincs szüksége Isten parancsaira, sem rendeleteire. A gazdagság iránti vágyukat felcserélik az Isten tiszteletével, így maga a mammon lesz az istenük. Imádkozzunk azért, hogy Zákeushoz hasonlóan Isten sokaknak nyissa meg szemét. Ámen!
Boldog, ki lát
Arany Viktor
Hogy Isten szeret,
Kérdés nem lehet.
Csak azt mondhatom vakon,
Hogy én nem látom.
Boldog ki lát,
S felnyílott szeme,
Az Isten mindig
Ott lesz vele.
Erdei Árva István
Szamoskóród