Ezékiel 18,21. „És ha a gonosztevő megtér minden vétkéből, melyeket cselekedett, és megtartja minden parancsolatimat, és törvény szerint és igazságot cselekszik: élvén éljen, és meg ne haljon”
Olvasandó Ezékiel 18, 21-32
Ezékiel próféta hirdeti a népnek a megtérés lehetőségét. Ugyanakkor ennek a népnek azt is meg kell tanulnia, hogy nem az atyák vétkei miatt szenvednek, hanem a saját bűneik miatt. Ezt viszont nehéz elfogadni, hiszen az ember nehezen ismeri be saját hibáit, gyengeségeit, elkövetett gonosz tettei. Helyette inkább kifogást keres, amelyek által igazolni akarja önmagát vagy éppen másokat vádol a saját bűneiért. Ezen az úton Izráel sajnos odáig jutott, hogy saját nyomorúságát látva Istent vádolta, mondván: „Nem igazságos az Úrnak útja” (25 v.).
Hitünk szegénységéről tanúskodik az, ha úgy gondoljuk, hogy Isten igazsága jogi elven működik, miszerint a bűnt cselekvőnek meg kell lakolnia tetteiért. De nem is számtani igazság, pontosabban nem a bűnök és jócselekedetek aránya szerint ítél vagy áld. Ha így lenne, akkor sohasem tapasztalhattuk volna meg az ő kegyelmének gazdagságát. A mai ige erről a gazdagságról tanúskodik, hogy a gonosztévőnek van lehetősége megtérni az ő vétkeiből, van bűnbocsánat. Nekünk nincsenek erényeink, nincs olyan igazságunk, amelyek által megtarthatnánk saját életünket, de van Jézus Krisztusunk, aki által élünk itt e földön és majd az örökkévalóságban. Ámen!
Erdei-Árva István
Szamoskóród