“Ha gy l l titeket a vil g, tudj tok meg, hogy engem el bb gy l lt, mint titeket”
(J nos 15,18)
Nem kedves t ma a kereszty nek sz m ra, amir l Krisztus besz l, ugyanis mindannyiunk v gya, hogy szeressenek, ahogyan a k lt rja: szeretn m, ha szeretn nek (Ady Endre). A facebook lovasai gyakran jelen tik meg a “szeretettnek rzi mag t” llapotot id vonalukon. A gyermek akkor v lik eg szs ges feln tt , ha szeretetteljes, gondoskod s bizalmat sug rz csal dban n fel. Senki nem rvend annak, ha gy l lik, de ha m gis, az m r a patol gia hat sk r be tartozik.
Ennek ellen re J zus azt mondja, hogy ne lep djetek meg azon, hogyha gy l l titeket a vil g. Mintha azt mondan ezzel, hogy nem kedvelhet s szerethet titeket mindenki. (Presser G bor 1996-ban is nekelt arr l, hogy “Nem szerethet mindenki“). Egyr szt Krisztus figyelmeztet, hogy a szolg lat velej r ja az ellens ges hatalom ilyenfajta magatart sa, de ugyanakkor arra is, hogy a szolg lat l nyege nem az, hogy nmagunkat szerettess k meg az emberekkel s vil ggal, hanem, hogy megmutassuk az Aty t.
J zus elmondja, hogy ezt a “gy l let-b nt st” m r el tt nk megtapasztalta, ebben is megel z tt minket. Sokan a h zass guk sor n, s annak is a kezdet n let k legszebb szerep t j tssz k el, n k legszebb arc t mutatj k a m sik ir nt, s igyekszenek minden elv r snak eleget tenni. Az egy tt l s sor n azonban sok esetben kider l, hogy az llarc m g tt m gsem olyan ember rejt zik, akit kezdetben megismertek. Ez pedig csal dotts got s gy l letet t pl l a m sik h zast rsban, s nyit utat a b r s gi v l perek termeibe. “Tegnap” szerett k, “ma” gy l lik egym st. Hogyan jutottak id ig? Neh z k rd s-
Polg r Ern rja, hogy “a beteg s buta ember lelki szeg nys g nek bizony tv nya a gy l let“. K rj k Krisztusunkat, hogy adjon b lcsess get s lelki gazdags got ahhoz, hogy ha benn nket gy l lnek is, mi ne azonosuljunk, identifik l djunk, ezzel az rz ssel. Gy l lhetnek, de ne gy l lj!
men!
Kir ly Lajos,
Batiz