,,Ő pedig így válaszolt nekik: Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené!” – (Lukács 20,25)
A pénz, az anyagiak szeretete mindig nagy szerepet játszott az ember életében. Az emberi szükségletek, jólét, hatalom eszköze volt, jó és rossz értelemben egyaránt. Ma már életünk fenntartásának elengedhetetlen eszköze a pénz. Országoknak, utaknak, intézményeknek , iskoláknak, munkahelyeknek, házaknak, járműveknek működtetésére sok pénzre van szükség. Ennek értelmében mi, állampolgárok különböző adókat fizetünk: jövedelemadót, társadalom biztosítást, egészségügyi biztosítást, útadót, ingatlan és járműadót az állami intézmények felé és egyházadót az egyházi intézmények felé. Ezek ellen, bár tudjuk szükségesek mindig lázadt és lázad az ember, különböző elégedetlenségekre hivatkozva. Életünknek talán egyik legnehezebb témája a pénzhez való viszonyulásunk. Ezt használták ki a Jézus Krisztust kísértők, az Őt tőrbe csalni akarók is.
Az adófizetés senkinek sem tetszett. A farizeusok szívből kívánják a római hatalom megdőlését. A heródespártiak a Rómával és császárával való barátság hívei. A fogas kérdésre, bármit is felel, tőrbe van ejtve. Úgy álltak Jézus elé, mint, akik egymás közötti vitájukban, Jézushoz fellebbeznek . A fogas kérdésre, bármit is felel , tőrbe van ejtve. Ő azonban ebben is szeretettel mutatja meg a helyes utat: engedelmességre tanít egyformán, állam és egyház iránt. Mi is sokszor lázadozunk állam és egyház ellen is. Hiszen sokszor 5-10 lejjel is sajnálunk több egyházfenntartói járulékot fizetni egy évben. ! Ne lázadjunk az ellen, amit Isten akarata helyezett fölénk ! Az embernek élete Isten hatalma alá vetett élet. A földi hatalmak, megbízatásuk idejéig, Isten által valók. A földi hatalom iránti engedelmesség csak halvány árnyéka annak, hogy az ember Istennek van alárendelve. Egész valónkkal, életünkkel, gondolatainkkal, szerzeményeinkkel Istennek tartozunk engedelmességgel! Az egyháza irányában is !
Mindez Virágvasárnap után történik Jézussal, mert királyi bevonulása és királyságának ténye zavarta a politikai és vallási vezetőket. Mi, Virágvasárnap után élünk. Tudjuk és valljuk, hogy Ő a Mindenség Királya? Isten mindenét odaadta értünk. Egy örökkévalóságot kínál nekünk. Ő, a mi királyunk is?! Istent nem zavarja a pénzünk! Csak az bántja, ha a pénzed birtokol téged. Isten azt akarja, hogy legyen elég pénzünk a családunkról való gondoskodáshoz, a tizedünkkel támogatni tudjuk az Ő munkáját. Ki tudjuk fizetni az adót és más kötelezettségeinket, eljuttathassuk Igéjét a világ minden zugába, segíthessünk a szegényeken és rászorulókon.
Adósai vagyunk Istennek. Ne tartsunk vissza semmit sem abból, ami Istené, s akkor nem marad el az áldás, nagy lesz a jutalmunk ama napon, amikor az Úr ismét eljön övéihez – (Jel 22,12). Ámen!
Nagy Erika,
Sárközújlak