„Akkor fölkelt Jónátán, Saul fia, elment Dávidhoz az erdőbe, és megerősítette az ő kezét az Istenben.” (1Sám 23,16)
A felkent királyt, Dávidot nagy hitpróbájában, életének ebben a rendkívül kritikus helyzetében egy ember által erősítette meg Isten. Adott neki egy ajándékot. Küldött hozzá valakit, akinek még a neve is azt jelenti: Isten ajándéka. Jehó Náthán – azt jelenti: Isten ajándéka. Jahve ajándéka. Ez volt Jonathán.
Lelkipásztor vagyok. Sokszor megkísért a Sátán azzal a gondolattal, hogy vannak-e barátaim, vagy azért vannak barátaim, mert lelkész vagyok? Természetesen ezek csak kósza gondolatok, amivel az ördög akar keseríteni, de sok más szakmában levőket is utolér ez a gondolat. A Sátán bevisz az erdőbe. Azonban légy te barát és akkor lesznek barátaid! Függetlenül attól, hogy milyen hivatásban dolgozol, az életed kerülhet erdőhelyzetbe, kiúttalanságba. Ilyenkor pedig, igaza van Máté Péternek, aki megénekli: „Azért vannak a jó barátok/ Hogy a rég elvesztett álmot/ Visszahozzák néked majd egy szép napon./ Azért vannak a jó barátok/ Hogy az eltűnt boldogságot/ Vissza idézzék egy fázós alkonyon.”
Az erdőben, a kiúttalanságban gyakran meginog az ember hite is. Ezért mindenféle ítélkezés és okoskodás nélkül a keresztyén barát igyekszik a hitben megerősíteni. Nem okoskodva, nem moralizálva, de őszintén és jelenléttel. Ekképpen lehetünk Isten ajándékai embertársaink, barátaink számára. Áldott szolgálatot a hétköznapokban! Ma kinek a kezét erősíted meg Istenben? Ámen!
Rácz Ervin,
Szigetlanka