,,És hallgatott Saul Jonathán szavára, és megesküvék Saul: Él az Úr, hogy nem fog megöletni” – (1 Sámuel 19,6)
Mondj egyet és cselekedj mást, csak hogy a tett ne igazolja szavadat-ez az álnokság vagy képmutatás. Saul jó színben akar feltűnni fia előtt, talán még ki sem mondja eskütételnek is beillő ígéretét, máris a következő tervén dolgozik:hogyan fogja tőrbe csalni Dávidot, akit helyette választottak királynak. Elmegy egészen odáig, hogy házába fogadja Dávidot, de a továbbiakban arról van szó, hogy nem tud szabadulni a gonosz lélektől, amely azt súgja neki, hogy ne hagyja abba, álljon bosszút, ölje meg Dávidot. Felhasználja a legcsendesebb pillanatot, amikor csak ketten vannak, Dávid hárfázással mulattatja a királyt, fogja dárdáját és a falhoz akarja szegezni ,,ellenségét”. Dávid ügyes, félre ugrik a dárda elől. Saul követeket küld utána, hogy azok végezzenek vele. Felesége Mikál mentette meg, megint nem sikerült a cselszövés.
Isten nem engedi, hogy az igaz elvesszen. A kiválasztott életét mindig megmenti és megtartja. Ez arra tanít bennünket, hogy Istennek gyermekei védettek. Érheti őket bármely veszély, még halál közelbe is kerülhetnek, Isten megoltalmazza őket.
Istenem, mentsváram,
érjen bármely veszély,
az életre esély
egyedül csak te vagy. Ámen.
Fodor Lajos,
nyugalmazott lelkipásztor