„Szólította Mózest az Úr, és így beszélt hozzá a kijelentés sátrából: Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha közületek valaki áldozatot akar bemutatni az Úrnak, akkor háziállatot: marhát vagy juhfélét mutassatok be áldozatul. Ha marhát akar áldozni égőáldozatul, hibátlan hímet mutasson be. Vigye azt a kijelentés sátrának a bejáratához, hogy kedvesen fogadja tőle az Úr.” -(3Mózes 1,1-3)
Ha Isten szól, akkor mindig valami nagyon fontosat akar közölni az emberrel. A pusztai vándorlás során Mózes volt az az elhívott, akinek Isten személyesen közölte azt a szándékot, amit a papoknak és a népnek be kellett tartani. Mai Igénkben az áldozati törvény szabályait közli az emberrel. Az alapgondolat az, hogy Isten kegyesen fogadja az istentiszteletet, és ennek rendjéről nem az embernek kell gondoskodnia, Ő ettől is megkíméli, másrészt az ember hajlamos arra, hogy túlbonyolítson bizonyos formákat. Isten a „jó rend” kedvéért lépésről-lépésre leírja, hogy mit kell tenni. Istentiszteleteinket is a szép rend jellemezi, amelynek elemeit (ének, bibliaolvasás, textus, imádság stb.) pontról – pontról követünk. Sokan kérdezik: Miért van szükség erre? Nem mindegy, hogyan dicsérjük Istent?Természetesen nem mindegy, hiszen őseink is ezek szerint éltek, minket is erre tanítottak, de legfontosabb, hogy Isten elhívott népének elmagyarázta az áldozat bemutatásának mozdulatait, ugyanúgy ma Lelkével erre utasítást közöl. Ámen.
Ilonczai Zsombor,
Szatmár-Kültelek