„Kerítetlenül fogják lakni Jeruzsálemet a benne levő emberek és állatok sokasága miatt. Én pedig – így szól az ÚR – tűzfal leszek körülötte, és megdicsőítem magamat benne!” – (Zakariás 2,4-5).
Amikor Hollandiában jártam csodálkozva figyeltem, hogy a legtöbb ház és telek között nincs kerítés. Legfeljebb néhány bokor vagy valamilyen alacsonyra vágott sövény jelezte a határvonalat. A helyiek annyira tiszteletben tartották a másik tulajdonát, továbbá olyan biztonságban érezték magukat, hogy soha nem tartották szükségesnek a kerítés megépítését. Ezzel szemben nálunk az a mondás járja, hogy a kerítés a legjobb szomszéd, mert az egyértelműen jelzi, hogy kinek hol a helye.
Zakariás látomásában az angyal arról szólt, hogy eljön az idő, amikor Jeruzsálemet nem veszik körül falak, mert olyan sokan fogják lakni. Ez a kép nemcsak a lakosság sokaságáról árulkodik, hanem arról a biztonságról is, amit Isten nyújt az övéinek. Abban a korban a kőfal jelentette az egyik legnagyobb védelmet.
Az igazi oltalmat Istentől kaphatjuk meg. A próbálkozásaink csak ideig való védelmet nyújtanak, és nem képesek megóvni mindentől. Az Úr azonban tűzfalként vesz körül minket, hogy a gonosz erők ne árthassanak nekünk. Az egyiptomi szabadulás történetében Isten egy valóságos tűzfallal zárta el az utat az üldözők előtt. Ma a Szentlélek tüzével nyújt szabadítást a gonosz fogságából, és védelmet minden veszélyben! Ezért kérjük: „Szentlélek Isten jöjj szívünkbe, igen óhajtunk”! Ámen!
Erdei-Árva István-Béla,
Szamoskóród