,,Dárius uralkodásának második esztendejében, a nyolcadik hónapban így szólt az Úr igéje Zakariás prófétához, Berekjá fiához, aki Iddó fia volt: Nagyon megharagudott elődeitekre az Úr. Mondd meg azért népednek: Ezt mondja a Seregek Ura: Térjetek meg hozzám, így szól a Seregek Ura, és én is hozzátok térek! – mondja a Seregek Ura. Ne legyetek olyanok, mint elődeitek, akiknek a régebbi próféták ezt hirdették: „Ezt mondja a Seregek Ura: Térjetek meg gonosz útjaitokról és gonosz tetteitekből!” – (Zakariás 1,1-4)
Zakariás próféta nevének jelentése: ,,Isten megemlékezett róla, gondolt reá, az Úr dicsőséges.” A próféta könyvét olvashatjuk az elkövetkezendő böjti napokban, és ha a végére jutunk, akkor megértjük, hogy nem véletlenül kapta a könyvben szereplő istenszolga ezt a nevet. Zakariás próféta szolgálata a babiloni fogság utáni templomépítés és a nemzeti egység kialakításának megpróbáltatott korszakáról beszél, amikor a próféta azt hangsúlyozta, hogy Isten nem feledkezik meg népéről, látja terhét, de látja jövőjét is, vagyis azt, hogy a templom felépíttetik és Isten újra Jeruzsálemben fog lakni. Ehhez azonban a népnek vissza kell néznie, és meglátni az atyák által elkövetett bűnöket, amelyekért Isten nemcsak megharagudott, hanem nagyon elszomorította ugyanakkor. A próféta biztatja a jelenkorban élőket, hogy Isten kegyelme által megtérhetnek. Ha ez őszintén megtörténik, akkor a múlt nem ismétlődik meg, és Isten népe felé fordul. Kálvin kiegészíti ezt a megtérést, hiszen folyamatos, mindennapos Isten felé fordulásról beszél, ami jelenti az állandó Isten felé közeledésünket. Ha ez megtörténik, akkor a távolság köztünk és Isten között lerövidül, egyre inkább közelebb leszünk a célhoz. A mi küldetésünk pontosan ez, hogy célba érjünk, melyben Krisztus segítségünkre van. Ámen.
Ilonczai Zsombor,
Szatmár-Kültelek