,,Ti vajon igazán és becsületesen cselekedtetek… ?” – (Bírák 9,16a)
Isten kiválasztja magának emberét, akire feladatot bíz, s késszé is teszi a feladat elvégzésére. E kiválasztásban áldások egész sora élhető meg nap nap után. Erről beszél nekünk Gedeon története. Az ő halála után, fia, Abimelek történetében pedig azt látjuk, hogy milyen az, amikor az ember nem kéri Isten vezetését, nem akar eszköz lenni kezében, hanem saját vágyait, céljait hajszolva ragadja magához a hatalmat.
Hatalmas a kontraszt a kétféle ember és kétféle magatartás között. Egyikben engedelmesség és alázat, másikban engedetlenség és őrjöngés. Egyikből árad a világosság, másikban megtestesül a sötétség.
Az Isten nélkül szőtt terveink, az emberi gőgünk és akaratunk csapdája ma is, ami mindig romlást hoz magával, vagy ha úgy tetszik megbosszulja magát.
Nekünk elrendelt helyünk van Isten teremtett világában és nem mindegy, hogy hogyan élünk ezzel. Elrendeltségünkből eredően keressük Isten akaratát az életünkre nézve, elkérjük tőle, megbeszéljük vele másokért teljesítendő hivatásunkat.
Óvjon Isten bennünket attól, hogy saját ambícióink hajszolása közben a gonosz kezében váljunk eszközökké. Ámen.
Gáti Tibor,
Kisbábony