“A Krisztus szeretete szorongat minket, mert úgy gondoljuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindazok meghaltak, és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ezután ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt” (2Kor 5,14)
A szorongás betegség, a szorongattatás szenvedés, de Krisztus szeretete maga az élet, az ölelésnek az a formája, amire minden embernek szüksége van. Még neked is.
Nyári ifjúsági táborunk legfelemelőbb pillanata az volt, amikor az ifjak átélték ezt az ölelést, és ez könnyet facsart arcukra. Érzelmes pillanat volt, talán le sem lehet írni. Kívülről csöpögősnek, érzelgősnek tűnhetett, de határozottan istenélmény volt, amit mindenkinek kívánok. Ott Krisztus szeretete szorongatott, ölelt. ÖlelŐ.
Ez a szeretet a legjobb motivátor. Erő van benne. A szeretet ereje. Amely segít felállni, egy piszok nagy lelki pofon után is. Amely segít újrakezdeni. A feltámadás ereje van benne. Az, hogy Krisztus meghalt és feltámadt, ezáltal ez a mi személyes sztorink. Nemcsak a történelem lapjain fellelhető sorok, nem csak rutin, hanem élet. Nem magának való élet, hanem élet érte, aki adta. És élet másokért. Életed értelme. Ámen!
Rácz Ervin,
Szigetlanka