„Mert Isten nem igazságtalan, hogy elfelejtkezzék a ti cselekedeteitekről és a szeretetről, amelyet az ő neve iránt tanúsítottatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és szolgáltok.” (Zsid 6,10)
Közismert alkotás a reformáció genfi emlékműve, mely Kálvin János születésének négyszázadik évfordulójára készült Genfben. Jól ismert a négy központi szobor: Guillaume Farel, Kálvin János, Béza Tódor, John Knox alakja is, vagy a monumentális emlékműegyüttes magyar református közösség képviselője, Bocskai István. Kevésbé ismert azonban Auguste Chantre genfi lelkipásztor-professzor neve, aki az emlékmű állításának ötletgazdája volt. Protestáns körökben az alkotás nagy népszerűségnek örvend, de a mögötte lévő háttérmunkások – a szobrászokkal együtt – feledésbe merülnek.
Néha az az érzésünk támadhat, hogy a Mester szolgálatába állva a hitből fakadó cselekedetünk, szolgálatunk a színfalak mögött eltörpül és feledésbe merül. Megtörténhet, hogy az embertársainkért hozott áldozatunkat, erőfeszítésünket éppen azok nem értékelik, sőt felróják vagy elfelejtik, akikért megtettük. A jó hír, hogy Isten tudja mit miért teszünk. A hitből fakadó cselekedetek maradandóak. „Mert Isten nem igazságtalan, hogy elfelejtkezzék a ti cselekedeteitekről és a szeretetről, amelyet az ő neve iránt tanúsítottatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és szolgáltok.” (10.vers)
Milyen jó tudni azt, hogy mennyei Atyánk sosem feledkezik meg az Ő dicsőségére végzett szeretetszolgálatunkról. Krisztust hitből fakadó cselekedetekkel és szeretettel szolgálni sokkal nagyobb jutalom, mint bármilyen földi, múlandó elismerés. Ámen.
Kiss Szabolcs,
Apa