“Akkor a király fölmagasztalá Dánielt, és sok nagy ajándékot ada néki...”(Dániel 2:48).
Dániel az álomfejtő és a jövendőmondó. Isten ennek a prófétának olyan képességet ad, hogy értelmezni tudja az álomképeket. Dániel úgy mondja el Isten üzenetét, ahogy kapja: Nem szépíti, nem retusálja a képeket, amennyiben ítélet van bennük, azt is bátran elmondja a királynak, hadd lásson világosan.
Hajlamosak vagyunk arra, hogy nyugtatgassuk magunkat: Nincs olyan nagy baj, mint amilyennek látszik, nincs veszélyben az életünk, csak átmeneti az egész. de az ellentéte is igaz, amikor kis dolgokból világot rengető dolgot csinálunk, amikor bolhából elefántot fabrikálunk, egyszóval túlzunk. A bajok ott kezdődnek, amikor elrugaszkodunk a valóságtól, ferdítünk, az önmagunk igazát helyezve előtérbe.
A király jól érzi Dániel őszinteségét, tisztánlátását, ezt értékeli és méltányolja is, sőt kitünteti, felemeli, ajándékokkal halmozza el. Méltó a munkás a maga bérére, szoktuk mondani, de ennél fontosabb, ami bekövetkezik: A pogány király elismeri Dániel Istenének, az igaz Istennek a hatalmát és bölcsességét. Ezt az Istent helyezi mindenek felé. Elindul lelkében egy folyamat…
Istenem, Istenem,
gyógyítsd meg lelkemet:
Ismerjem fel,
egyedül te vagy az Isten
mindenek felett.
Ámen.
Fodor Lajos